Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVI. Duns Scotus és a ferences bölcselők. Irta: Dr. Trikál József

A logikus ugyanis most már azt kérdezte: mikor jutok az igazi megismeréshez, ha az általánost, vagy ha az egyest ismerem? A kutató pedig azt vizsgálta: mikor ismerem meg a természetet, ha az általánost, vagy ha az egyest keresem? Duns Scotus, mint láttuk, épp úgy átlátta az általánosnak, a közös természetnek nagy horderejét, mint az egyediségnek jelentőségét. Az egyesben felfedezte az igazi általános természetet anélkül azontalati irányú gondolkodás így érvéSZIKLÁBA VÁJT LÉPCSŐ ALVERN ÂN. _ _ , ,, nyesul Duns Scotus bolcseleteben. Csak így értjük meg Duns Scotusnak ezt a kérdését: mit ismerünk meg először? Az egyest-e, vagy az általánost? Fogalomhasználata talán különös, de a kérdés megoldása helyes. Válasza: a közönséges gondolkodásban, amelyet ő zavart, vagy határozatlan megismerésnek nevez, az egyest ismerjük meg. Az egyes ugyanis szemlélet alá esik, — az egyes kézenfekvő. De az egyesnek ily megismerése bármily tökéletes legyen is az, még nem tudományos megismerés, nem is világos megismerés. A megismerés akkor válik világossá és tudományossá, ha már tisztában vagyunk bizonyos általános fogalmakkal, pl. a lét fogalmával és más oly általános fogalmakkal, amelyek egy meghatározott, egyedi tárgy fogalmában mind megvannak. Más szóval : tudományosan akkor ismerünk meg valamit, ha azt képesek vagyunk meghatározni, osztályozni, rendszerezni, stb., már pedig mindezek a szellemi és logikai műveletek feltételezik az általános fogalmak