Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XIII. Meglátások Szent Ferencről. Irta: Dr. Burka P. Kelemen O. F. M

minél sötétebbre színezésében, nem menydörög az egyházi és világi nagyok bűnei ellen. Rómát nem nevezi Babilonnak s a pápát antikrisztusnak, nem fenyegetőzik apokaliptikus büntetésekkel s viszont nem hízeleg a hatalmasoknak és az alacsony tömegszenvedélyeknek. Egyáltalán keveset beszél, de annál többet cselekszik. Tetszetős elvek hirdetése helyett saját élete példáját állítja a világ elé. És ím működése nyomán megújul a föld színe. A szegények szívében köddé foszlik a felgyülemlett harag és irigység s viszont a gazdagok szívében nagylelkű bőkezűséggé nemesül a kapzsi kincsvágy. A gyűlölködés helyét szeretet és megértés foglalja el s a vén föld ábrázatát rövid időre a túlvilági boldogság derűje aranyozza be. A hálás szívek talajából szépséges legendák virágocskái hajtanak ki s utolérhetetlen költőiséggel és naiv bájjal vonják be az assisi poverello alakját, kit igénytelensége és alázatossága emel a világtörténelem korszaknyitó egyéniségei sorába. Miben állott a poverello szociális tevékenysége? Erre a kérdésre válaszol tömör rövidséggel Heribert Holzapfel,

l) a tudós bajor franciskánus, mikor azt mondja: megtanította az emberiséget nem jogokat követelni, de erényt gyakorolni. Ez volt a szociális problémák megoldása nála. így lett Pudenzano szavai szerint*) a béke és egy új élet hajnala, szociális újjászületésünk megindítója, az emberiség jótevője, Kleinschmidtként

3) boldogítója s mint dr. Bess írja,

4) a keresztény szeretet szellemének elbájoló megtestesítője. Hiszen a nagy szociális pápa, a dicső emlékezetű XIII. Leo hirdette körlevelében világgá, hogy szent Ferenc harmadik rendje kútfeje volt a családi és polgári erényeknek, belőle eredt a házi béke s a köznyugalom, az erkölcsök fegyelmezettsége és szelidülése, a vagyon józan használata és megóvása. E javakat, a valódi műveltség és haladás mindmegannyi föltételét Európa nagyrészt szent Ferencnek köszöni.

5) Ugyanennek ad kifejezést b. e XV. Benedek pápa is 1921. vízkeresztjén kiadott enciklikájában, mikor azt mondja: Szent Ferencnek legnagyobb és el nem múló érdemét, mely a legveszélyesebb időben az Egyház egyik oszlopává avatja őt, éppen a harmadik rend megalapítása képezi, melyről XIII. Leo tökéletes meggyőződéssel vallotta, hogy egyik leghathatósabb eszköz a mai kor betegségének gyógyítására, a legjobb útja annak, hogy a világot visszavezesse az evangéliumi boldogság szelleméhez. Ámde szent Ferenc kivételes egyénisége nemcsak társadalmi szempontból jelentőségteljes. Harnack, a híres berlini protestáns theológus, az összes európai nagy kultúráramlatokat reá viszi vissza. Görres, Renan és Sabatier pedig Dante mellé állítják.

0) Pulszky Ferenc egy értekezésében szent Ferencet és fiait, mint az újkor kezdeményezőit aposztrofálja és mutatja be.

7) Szerinte szent Ferenc volt az első modern ember, a művészet, költészet és demokrata világnézet új irányának kezdeményezője. A vallásos szellem, írja, melyet szent Ferenc különösen a városokban költött fel s a barátok prédikációi a nép nyelvén és fölfogásához képest, a művészetre nem maradtak mély befolyás ') V. ö. Handbuch der Geschichte d. franz. Ordens. — 3) S. Francesco d'Assisi e il sus secolo. Napoli, 1857. 12. 15. és 16. 11. — ") Id. m. bevezetésében. — ,

4) Unsere religiösen Erzieher I. kötet előszavában. — 6) Auspicato concessum est, 1882. szept. 17. — 6) Böröcz Marcell: Ferencesek a középkori magyar irodalomban. Pécs. 1911. 3. 1. — 7) Assisi szent Ferenc és a Ferencesek, mint az új'kor kezdeményezői. Budapesti Szemle 16. köt. 239—31. 11.