Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XIII. Meglátások Szent Ferencről. Irta: Dr. Burka P. Kelemen O. F. M

nélkül. Cimabue, főleg pedig Giotto szakítottak a pompás, fényes, arisztokratikus bizánci művészet hagyományaival s behozták a természet megfigyelését. Ők lettek az új művészet megteremtői, mellyel az új ferences templomokat díszítették. Giottoval párhuzamosan járnak a Pisanik a szobrászatban és megnyitják a művészetnek egy új korszakát. Ilyent véleményt nyilvánít Ozanam is: »A festészek, kik Assisi Ferenc csodasírjának ékítésére hivattak, új szellem fuvalmát érezték, mihelyt feléje közeledtek; sejteni kezdtek tisztább eszményeket, életteljesebbeket az ó, merev bizánci stílusoknál, melynek nyolcszáz évig mintául szolgáltak a mindinkább elfajultak.«

1) H. Thode pedig a nagy keresztény művészet alapjának megteremtőjét látja szentünkben.

2) Assisi szent Ferenccel, úgymond, tetőpontjára emelkedik a nyugati keresztény világnak az a nagy mozgalma (humanizmus), mely nem szorítkozott csupán a vallásos hévre, hanem tulajdonképeni előkészítő és mozgató ereje volt a modern kultúrának. Nagy dicséret az, amit Böröcz Marcell könyvében olvasunk. E gondviselésszerű férfiú élete s az egész keresztény társadalmat regeneráló működése a művészetek minden ágát új életre keltette. A természetnek őszinte, igaz szeretete, megbecsülése az assisii Poverello természetszeretettől izzó imádságaiból hangzik ki először. Naphimnuszában ') Id. Prohászka: Magasságok felé, 156—56. 11. — Franc v. Assisi und die Anfänge der Kunst der Renaissance in Italien. Berlin, 1904. 64. 1. és XVIII. 1. DE SARMANO JAKAB ÉS D'ALBISSOLA FERDINÁND VÉRTANÚK, AKIKET INDIÁBAN 1648-BAN KARÓBA HÚZTAK.