Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XII. Szent Ferenc és fiai a magyar kódex-irodalomban. Irta: Dr. Vargha Dámján O. Cist.

A Virginia-kódexet 1844-ben a tiszalöki plébánián találták. Simon András plébános átadta Dessewffy József grófnak, akinek leánya, Dessewffy Virginia grófnő ajándékozta a Magyar Tudományos Akadémiának; nevét a nagylelkű adományozó nevéről kapta. Simor-kéziratosunknak Simor János esztergomi érsek-hercegprimás nevéről a Magyar Nemzeti Múzeum adott nevet hálából, mert tőle 1848-ban ajándékul kapta. Simor biboros még bajnai pap korában jutott e becses kézirathoz Eppel-en, esztergommegyei faluban, ahol egy polgárembertől kapta. A Simor-kódex 6. lapjának szövegéről vett másolata (lásd a mellékelt képet) a 3. lapon kezdődő és a tökéletes szent alázatosságról szóló példának végét és a 6. lapon kezdődő következő (a tökéletös engedelmességről, az holttestről) fejezet elejét szemlélteti. ... »Elközelgett capitolumnak ideje. Nem tetszik énneköm — mondja Szent Ferenc, — hogy én legyek kisebb atyafiú, hanem olyan nem leendők, kit im megmondok nektök.« Folytatja fejtegetéseit és végül igy szól : >ha örölek, vigadok és gyenyerködöm abba, mikoron engömet felmagasztalnak és tisztölnek kibe kezdetik« ... és itt kezdődik a Simor-kódex facsimiléjének szövege, amint a 97. lapon olvasható ... a lelöknek veszedelme. Naggyal inkább kell enneköm örülnöm en leikömnek. A Simor-kódex teljes szövegazonossággal egyezik a Virginiával és olyan viszonylatban vannak egymással, mint a Keszthelyi kéziratosunk zsoltárfordítása a Kulcsáréval vagy a Nádornak Mária-siralma a Winkler kéziratoséval: egyazon fordításnak variáns lectiói, melyek csak a másolás egyéni karakterében térnek el egymástól. A Virginia- és Simor-kódexek tehát ikertestvérek szerkezet, szöveg és forrás szempontjából. 4. Lobkowitz kéziratosunkban is találunk Szent Ferenc életével kapcsolatos, és pedig a porciunkulai nagy búcsúra vonatkozó ferences szövegeket, továbbá Szent Klára életével kapcsolatos adatokat. A kódexet három kéz másolta, mind a három ferences. Az első kéz írta le a porciunkulai búcsú szövegét két igen érdekes fejezetben; a harmadik pedig Szent Klára életének ugyancsak két fejezetre osztott részletét. Mindkét közléscsoporton bizonyos rendi szeretet és a nagy Rendalapító személyének méltán kijáró belső tisztelet árad szét. Mintha nemcsak kezével másolt volna gépiesen az érdemes szerzetes, hanem szívének meleg érzését is reá lehelte volna írására. Minden valószínűség szerint sárospataki Klarissza apácák fáradoztak a törlejtés munkálatain. A szövegek költőien szépek és ferencesen egyszerűek, — a regula értelmében. A Lobkowitz-kézirat nemcsak ezen említett négy részletből álló szövegek alapján mondható ferences testvérektől eredő és az ő céljaikat szolgáló szövegnek, hanem a Szent Bonaventura atyánk műveiből vett fordítás, illetőleg másolás alapján is. Szent Bonaventura „De Perfectione Vitae ad sorores« című és főleg szerzetesek között széltében elterjedt művének négy külön fejezetfordítását közli kódexünk; ezekhez csatlakozván mintegy bevezetésül az eredetiben is olvasható prológus-szöveg. A Lobkowitzkéziiat 111 — 174. lapjain találhatók ezek a fordítások, melyek kéziratunk másolóját nemcsak tartalmuknál, hiszen szerzetes életre vonatkoznak, hanem szerzőjüknél fogva is nagyon közelről érdekelték, lévén Szent Bonaventura biborosi kalappal magas hierarchiai méltóságra jutott és rendkívüli tudományosságánál fogva egyházdoktori címmel kitüntetett rendi testvére.