Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

I. A mi ünnepünk. Irta : P. Buttykay Antal O. F. M

Tommaso da Celano Dies iraej ében és Jacopone da Todi S tab at Méterében idomultak bűbájos költői muzsikává Dante Alighieri Paradisojában. S mert minden kedélyi mélységek mérője, minden lelki gazdagságok királynője a zene, a gondtalan ifjúság aranyos légkörében fürdő trubadurnak, majd a titokzatos Umbria suttogó erdeiben bolyongó bűnbánónak dalos megnyilatkozásait, e világtól való elkövetkezésének fenséges órájában, a Napéneket karban zengedező rendtársainak ihletett áhítata sugározta ki, el egészen a ma művészetéig. Szent Ferenc mindig, tehát most is érvényesülő hatásának nyitja abban van, hogy alakja nem a puszta lírikus megcsodálhatás délibábjaként lebeg előttünk. A több é-kev ésbb é sikerült megközelítés v aló di sag a mellett anyától született emberekbizonykodnak. Ezek, hanem is mindent, de egy et s mást üggyel-bajjal eltanultak tőle. S amit magukévá tettek, azt boldog örömmel őrzik s bőkezű lendülettel adják tovább. Hisz a sarkcsillag sem arra csábítgatja a tengeren úszó hajót, hogy vitorlái helyébe szárnyakat növesszen s otthagyva a mély vizeket, fel a magasságba emelkedjék. 0 csak a helyes útirány vigasztalásait sugározza le a tengeren járókra. Aminthogy okoskodásának nyilvánvaló sántikálásáról tenne tanúságot az a kapitány is, aki, mert hajójával nem szállhat égi magasságokba, tagadásba venné a sarkcsillag létezését. Assisi Szentjének korán túl, az emberiség életpályájának ismeretlen határáig kiható erejét övéi hordozták és hordozzák elhivatottságból, vállalt kötelezettségből és — alázattal valljuk — főkép az Ő közbenjárása révén Isten kegyelméből. Szöges ellentétben állanak azokkal a főképp legutóbb divatossá vált s hangoskodásukkal az élre jutott irodalmi és társadalmi irányzatokkal, amelyek a túlhevített alanyiság lendületével a ferences szellem értékeinek szerintük érdemlegesebb kiaknázására, helyes megállapítás szerint azok bár jóhiszemű eltorzítására vetették magukat. A Pátriárka természetszeretetét egyfelől beteges érzelgősséggé, másfelől panteista, szubjektív vallásoskodássá nyomorították. Háborús versengésben megtépett szülővárosa, harcos kegyetlenséggel összetaposott virányú drága Umbriája megbékéltetésére áldozott lázas törekvéseit szenvedélyes nacionalizmussá forralták. Olyanok is bőven akadnak, akik példátlanul gyengéd felebaráti és emberszeretetének hamis értelmezésével a társadalmi rend merész, forradalmi hangulatú megbolygató jaként emlegetik. [Zitán felül áll, hogy volt köze mindeme motívumokhoz, de olyan önmérsékléssel, az isteni és emberi tekintély és jogok akkora tiszteletével szólt és cselekedett mindig, amelyiktől mondhatatlanul messze állanak azok, akik egyéni lágyságuk igazolása, véleményeik és rendszereik alátámasztása közben nem riadnak vissza attól a kegyelellen2 9