Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

I. A mi ünnepünk. Irta : P. Buttykay Antal O. F. M

ségtől, hogy a mindenki előtt oly nagy, olyannyira kedves szent Ferenc kristályos egyéniségét, jellemének megbízhatóságát, szellemének fennköltségét, alanyi csodálatuk hangoztatásával bár, a hétszázados piedesztál magaslatáról mégis csak leszállítsák. A mi ünnepünknek állítottam oda bevezető írásom elején a Szent halála hetedik centennáriumának évfordulóját. Úgy véltem, hogy ezt a szerénytelenség vádjának magunkravonása nélkül tehetem. Az olvasóra bízom e kijelentés helytállóságának eldöntését. Kiváló munkatársak tollából, nekik kijáró leghálásabb köszönetünk elfogyhatatlan hangsúlyozása mellett alább következő rávilágítások szolgáltassanak bizonyságot arról, hogy késő fiaknak szorgoskodásából Atyjuk megdicsőülése évfordulóján, a beláthatatlan szerafikus mezőkről s kertekből összegyűjtött virágok nemcsak a Családfő dicsőséges sírjának ékessége, hanem öröme, büszkesége a nemzedékekben továbbélő utódoknak is.