Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

I. FEJEZET. A magyar rendtartományok

neszeinknél azt olvassuk, hogy a magyarországi provinciát 1 2 3 9-ben alakították meg, ez szerintünk ügy értendő, hogy a valóságban a magyar rendtartomány már 1235-ben, sőt 1233-ban is megvolt, (bizonyítják ezt a fenti adatok), de hivatalosan ekkor még csak mint a német provinciának egyik c u s t o d i á-ja szerepelt, míg azután 1239-ben hivatalosan, jogilag is provincia rangjára emelték. (A pápa bullája 1235ben és a beregi egyezmény 1233-ban nem a pontos, hivatalos terminologiához alkalmazkodtak.) Midőn, 1239-ben, a magyar rendtartomány hivatalosan is megkapta a rendtartomány címet, neve Strigoniensis custodia (vagy mint 1239-ig nem pontos hivatalossággal mondták, provincia) helyett Provincia Hungáriáé, Magyarországi Rendtartomány lett. Az első magyar provinciális tisztét (hivatalosan is, a formaszerinti jog szerint is) János, a már 1223-ban elhunyt II. Fülöp, francia királynak, kinek mellékneve „Augustus" (Fenséges) vagy „Dieu-donné" volt, édes testvéröccse töltötte be.

5

1 A Magyarországi rendtartomány kezdettől fogva az enyhébb irányzatnak, a fratres de communitate, a conventuales,, (életmódját követte, néni pedig a szigorúak-, a spirituálisok-, az observansokét. A konstanci zsinat óta hivatalosan is a Provincia Hungáriáé Conventualium nevet viselte. (Ha observans lelt volna, nem is lehetett volna provincia, hanem vicaria.) 1454-ben Igali Fábián provinciális a magyarországi conventualis provinciát megreformálta s ettől fogva Provincia, Hungáriáé Conventualium Reformatoru m-nak (vagy Reformat a-nak) nevezték.

5

2 A® 1260-iki sarbonne-i általános káptalanok a Magyarországi Rendtartomány-nak 8 custodiáját, őrségét sorolták fel: az esztergomit, a győrit, a fejérvárit (székesfejérvárit), a pécsit, az egrit, az erdélyit, a zágrábit (szlavóniait) és a szerémit, melyekhez később még a váradi és a bácsi járult.

5

3 A magyar provincia tehát csakhamar egész Magyarországira, Erdélyre, a Szerémségre és Szlavóniára kiterjedt. Wadding szerint 1400-ban a magyar ferenceseknek 8 custodiában 43 kolostoruk volt.

5

4 Mialatt a Magyarországi Rendtartomány-beli conventualisok ily szépen gyarapodtak, bejöttek Magyarországba az observansok is. Ennek követ6

1 Több helyütt olvastuk, hogy János testvér III. Fülöp francia király fitestvére volt, de hát III. Fülöp 1270-töl 1285-ig uralkodott. Azt is olvastuk, hogy a ml Jánoes provinciálisunk II, Merész Fülöp francia királynak volt a fitestvére, de ihát II. Fülöp királynak azok voltak a melléknevei, melyeket fent mi irtunk, a Merész melléknévvel pedig III. Fülöpöt díszítették fel a franciák. 5

2 Marian, Schern. 1903/4. — Farkas, i. h. 3. Farkas, i. h. 1. 2. — Id. Schern. 12. 5

4 Nagy Béni. A marianus ferencesek a XVI. sz. e. f. K. Szemle. 1913. 370.