Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

I. FEJEZET. A magyar rendtartományok

Albert esetleg már nem sokkal 1224 után küldött Ausztriából kisebb testvé­reket hazánkba, csak Czeizel Gábornál olvastuk, 4 3 azt már, hogy Joannes de Piano, németországi provinciális, 1228-ban küldött Magyarországba ferenceseket, Wadding is írja. 4 4 Hogy tehát a ferencesek már Szent Ferenc életében bejöttek Magyar­országba, nem egészen bizonyos, de hogy 1228-ban már működtek magyar földön, határozott történelmi ténynek vehetjük. Míg Magyarországra nézve, jelen tárgyunkat illetően, így áll a dolog, Szlavónia a történelem tanúsága szerint oly boldog volt, hogy nemcsak már Szent Ferenc életében felkeresték a kisebb testvérek, hanem maga a Szeráfi Atya is időzött földjén és Zágrábban rendje számára kolostort alapított. 4 5 A magyarországi Szent Ferenc-rendieknek első kolostoruk Esztergom­ban volt. Bizonyítja ezi az a körülmény, hogy provinciájukat Esztergomról nevezték el. 4 6 Nem Egerben volt tehát az első házuk, mert nem erről a város­ról nevezték el provinciájukat. 4 7 A ferenceseknek néhány évvel bejövetelük ulán már annyi conventjük volt az országban, hogy rendtartományt alakíthattak. II. Endre király beregi egyezményét 1233-ban a biboros legátuson, az esztergomi érseken és több fő­papon kívül a minoriták (ferencesek) magyarországi provin­Hcialis-a is megerősítette. 4 8 1235 és 1238-ban IX. Gergely pápa bullát intézett a Minister F r a t r u m M i n o r u m Strigoniensis Provincia e-bez (a kisebb testvérek esztergomi rendtartományának főnö­kéhez) , 4 9 A ferencrendieikhek tehát Magyarországon első rendtartományok az esztergomi volt, mely legkésőbb már 1233-ban fennállt, 5 0 és ha törté­Kaposi—Fioretti. LV. : Nálunk 1228 táján telepedtek meg a ferencesek. — Farkas Seraphinus. iScriptores Ord. Min. S. P. Francisci Prov. Ilung. Reform, nunc S. Mariae. 1879. I. Magyarországon Szent Ferenc életében vagy kevéssel halála után voltak hajlékai a ferenceseknek. — Magyar ember már 1221-ben volt Szent Ferenc rendjében : Fráter Abraham Ungarus, ki az 1221-iki egyetemes káptalanon szerepelt. Ld. Kaposi, i. h. u. o. és Nagy Béni. i. h. 7. 8. Ez természetesen nem jelenti azt (és persze Kaposi és Nagy tsem mondják), hogy a ferencrendiek 1221-ben bejöttek hazánkba. 4 3 Czeizel, egyik legélesebb kritikával dolgozó történészünk, tudja azt az, ki több müvét ösmeri. 4 4 Idézve: Marian.-Schem. 1903, 4. 11. és Nagy Béni. A ferences szellem. 7. 4 5 Ld. a II. Részben Zágráb-nál. 4 8 Czeizel. i. h. 5. 6. — Nagy Béni. i. ih. 23. 24. 4 7 Nagy Béni. u. o. 4® Knausz. Monum. I. 292. és köv. — Idézve: Nagy Béninél, i. h. 8. 4 9 Theiner. I. 27. o. — Idézve u. o. — IX. Gergely pápának itt említett bulláit 'úgyszólván valamennyi, a ferencrendiek magyarországi történetével foglalkozó irónk idézi. 5 0 Az itt mondottakból kitűnik, hogy az esztergomi conventet <nem IV. Béla ala­pította, mint isokan irják és mint I. Lipót királynak az esztergomi ferencesek részére adott 1688-ik évi oklevele is mondja fOrsz. Levélt. Canc. Oszt. Conàept. Exp. 1688. 417. szept. 20.), mert lia a magyarországi provinciát esztergominak hivták és a magyarországi jprovincia már 1233-ban szerepelt, az esztergomi rendház is megvolt már 1235 előtt és IV. Béla csak uj j á építtette, csak uj raalapította.

Next

/
Thumbnails
Contents