Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

I. FEJEZET. A magyar rendtartományok

köze és végül a mai Boszniának északnyugati része (az Unna és a Verbász között) Szlavónia volt, — míg a Dráva és a Száva közének keleti «része: a Szerémség, Magyarországhoz tartozott csak úgy, mint pl Borsod­vagy Veszprém megye. A mai Boszniának északkeleti része (a Verbász és a Boszna közt) mint ozorai és (a Boszna és a Drina közt) mint sói,, továbbá a mai Szerbiának legészaikiíbSb része (iái Dunától délre, végig! a Dri­nálól a Timokig) mint m a c s ó i, végül a mai Romániának az Olt, a Duna és a Kárpátok közti része, mint Szörényi bánság még szorosabb kapcso­latban volt Magyarorszáiggal, mint Bosznia, Szerbia és a havasalföldi vajda­ság. A török hódítás megszűntével azután az ujabb időkig Horvát­ország megint csak az a terület volt, melyet fenn e néven említettünk, a régi Szlavóniát aükotó országrészek pedig megint inem Horvát­o r s z á g-ot, hanem csak Szlavóniát tették' ki, melyhez persze többé nem tartozott Boszniának az Unnia: és a Verbász közti része, de mely meg­növekedett a S z e r ém s é g-gel. Szóval: pl. Zágráb mind a török hódítás előtt, mind alatta, mind utána az ujabb időkig nem Horvátország­Mán, hanem Szlavóniá-ban volt. -sí­Két régi jezsuita-írónk: Turóczy László és Szentiványi Márton azt írják, hogy az egri ferencrendi conventet már 1210 és 122S között (Szentiványi szerint: 1218-ban) megalapították. 4 0 A modern történet­írás ezt egyhangúan tagadja. Mindazonáltal lehetséges, hogy a ferencesek már Szent Ferenc életé­ben bejöttek Magyarországba, mert történelmi tény, hogy Pizai Albert testvér több rendtársával 1224-ben Lipót herceg meghívására Ausztriába, érkezett és onnan néhány testvérét Magyarországba küldte, 4 1 tény lehet tehát az is, hogy Szent Ferenc fiainak magyar földre való lépése már 1224 és 1226 között 1, vagyis mégi a szent Rendalapátó életében megtörtént. Ezt a feltevést újabbkori történetíróknak csak egy része fogadja el. 4 2 Míg azt, hogy Pizai 4 8 Fridrich. i. h. II. 138. és köv. 4 1 Czeizel Gábor. A Szent-Ferenc-Rendiek Nyitrán. 1911. 5. 6. Balázsovics Odoricus-. alapján. 4 2 Az 1882/83-ik évi Minorita-Schematismus csak annyit ir, hogy a ferencrendiek Magyarországba 1224 előtt nem. jöttek be. — Nagy Béni. A marianus ferencesek a XVI. század első felében. Katb. Szemle. 1913. 370. 535—539. szerint a ferencesek IV. Béla idejében jöttek be hazánkba. Ezt az időmegállapitást mi későinek tartjuk, mert hisz IV. Béla csak 1235-ben kezdett uralkodni és a hazánkkal szomszédos Ausztriában már 1224-ben voltak ferencesek. — Nàgy Béni. A ferences szellem és hatása hazánkban.. Különlenyomat az egri kath. főgymn. 1900/1901-iki érte sitőjéből. 1901. 23. 24., idézvén Pázmányt (az 1629-i zsinat függeléke), aki azt irja, hogy az egri conventet körülbelül Szent Ferenc idejében alapították, csak annyit jegyea meg, hogy nálunk 1210 és 1225 között még aligha voltak ferencesek, — a 7. és 8. lapon pedig hiteles adatot idéz arra nézve, hogy Magyarországon 1228-tól, tehát már II. Endre király idejében, működtek Szent Ferenc fiai. — Marianus-iSchematismus. 1903/4, 11.; A magyar Szent Ferenc­rendiek története vagy már Szent Ferenc életében, vagy legkésőbb 1228-ban kezdődik. —

Next

/
Thumbnails
Contents