Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
VI. FEJEZET. Ferencrendi apácák
A török kiűzése után a pozsonyi apátnő és apácái folyamodtak a marianusok provinciálisához, engedné meg nekik, hogy Budára (nem Óbudára) visszatelepedjenek. Mint irták, hajdani (óbudai) kolostorukat világiak foglalták el (a helyét! Mert a kolostort magát a török elpusztította, mint fent hallottuk), de I. Lipót császár már elrendelte visszatelepítésüket (Budára), ahova Csáky Franciska grófnőt, Csáky Imre gróf, bibornok, kalocsai érsek nőtestvérét szeretnék küldeni. 1714-ben megjött az engedelem Rómából a Budára való menésre és 1714 novemberében megérkezett Pozsonyból Budára 7 mater és 1 soror az ideiglenes zárdába. 1719-ben az új kolostor is elkészült a várban és hozzáfogtak a díszes templom építéséhez is. 141 6 Tudtunkkal az új kolostor és templom a Várban, az Országház és az Uri-utca között épült. Ma mind a keltőben az Országos levéltár van elhelyezve, várván átköltözhetését új palotájába, a Bécsi kapu-térre. A pápa engedelmét, hogy több apáca Budára költözhess ék, tekintve a kor viszonyait, csak úgy adhatta meg, hogy előbb meg volt a király engedelme. Takáts Sándor említi I. Lipót engedelmét. Mi III. Károlynak 1714-ben adott engedeÍJméről is olvastunk az Originális Referada^kraak egy 1724-iki darabjában. 141 7 Ez az engedelem, a prímásnak előzetes meghallgatása után, úgy volt adva, hogy a pozsonyi apácák a régi királyoktól nekik adományozott óbudai és a később kapott margit-szigeti javaik közelébe maguk közül 7—8 rendtársukat régi budai házukba telepíthetik. 1720-ban a Pozsonyban maradt és a Budára költözött apácák között vita támadt amiatt, hogy az utóbbiak azt állították, hogy ők Budára az óbudai és a margit-szigeti alapítványok alapján telepíttettek és így mindazt, mi ez alapítványokhoz tartozik és mit most, mint ilyet, a pozsonyi apácák birnak, egészen nekik (a budai apácáknak) kell átadni. Miután e kérdést a (helytartótanács kebelében fennálló) vallásügyi bizottság (commissio religionis) és az országgyűlés idején a primási consistorium is tárgyalták, a primás reá nézve a következő véleményt terjesztette a cancellaria, illetően a király elé: A vita eldöntéséhez semmi más sem kell, mint hogy bizonyosan megtudják, váljon a felségnek az volt-e a szándéka, hogy a budai convent régi állapotába helyeztessék vissza és így minden birtok, mely akár Óbudán, akár a Nyulakszigetén a Clarissáké volt és melyet azután a királyok jótéteményéből a pozsonyi conventhez csatoltak, most a budai kolostorhoz csatolandó-e? A cancelláriának 1724 aug. 22-én ez ügyben kélt, a király elé terjesztett véleménye így szólt: Mintegy 200 évvel ezelőtt, a török miatt az óbudai és a nyulakszigeti apácák Pozsonyba mentek. (A nyulakszigetiek nem egyenesen Pozsonyba, hanem előbb Váradra, onnan Nagyszombatba — 1567 141 6 TaJcáts Sándor i. k. "^ 7 Or. Ref. 1724. aug. 22. Exm. szept. 19.
