Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
VI. FEJEZET. Ferencrendi apácák
táján — és csak onnan — 1613- vagy 1615-ben — Pozsonyba a Clarlssákhoz. (Ld. Rupp Jakab. Budapest és környéke helyrajzi története. 1868. 79. lap.) A király jótékonyságából és a pápa akaratából mind az óbudai, mind a margitszigeti, mind a vásárhelyi, mind a kolozsvári alapítványokból a pozsonyi kolostor alapítványa alkottatott. 141 8 Így a régi alapítványok joga megszűnt. A régi jogot a királyok és a pápák átszármaztatták a pozsonyi conventre. A mostani budai apácáknak tehát nincs Joguk követelésükhöz. Annál kevésbbé, mert a most Budára jött apácák a pozsonyi convent fogadalmasai. Csak annyi joguk van a régi alapítványokhoz, amennyit nekik Budára mentükkor a köztük és a pozsonyiak közt létrejött szerződés adott, Ha azonban a pozsonyiak nem hasítottak ki annyit birtokaikból, amennyiből a budaiak és utódaik megélhetnek, a pozsonyi convent a hiányt budai javaiból vagy tőkéiből pótolni tartozik, minek végrehajtását a király bízza a prímásra. A király e véleményre reáírta: Piacet Carolus. 141 9 A budai kolostor Csáky Franciska grófnő adományából épült. Ö volt a kolostornak első főnöknője. A pápa örökös abbatissa-nak nevezte ki, de csak 6 évig viselte aa apátnői) méltóságot, azután lemondott róla és mint egyszerű apáca halt meg. Együtt voltak vele a szerzetben a Mailer, a Károlyi, az ozolai Frangepán, a Wesselényi, a Barkóczy, a Kálnoky, a Mecséry, a Réuay, az Anclrássy és a Dessewffy családok iLeányai. Rendtársa volt Csáky grófnőnek Károlyi Krisztina, Károlyi Sándor grófnak édes nőtestvére is. Ez a körülmény és vele együtt Károlyi Sándor lángbuzgalma eredményezte a pesti Clarissa-kolostor alapítását. 1,1 8 A jelen, referada eleje a Clarissáknak a régi királyoktól Óbudán adományozott és a Nyulakszigetén is nekik később adott javakról! beszél. Itt meg, a referada közepén, azt olvassuk, bogy a nyulakszigeti apáoák Pozsonyba mentek és az óbudai;, meg a nyulakszigeti alapítványokból a pozsonyi kolostor alapítványa jött létre. Mindez mintha ellentétben volna azzal 1, amit fent a Clarissáknak régi, a Nyulakszigetén levő birtokáról mondtunk, vagyis e referada szerint mintha a Clarissáknak régen, a mohácsi vész előtt nem lett volna birtokuk a Nyuliakszi|getén, hanem ott csak a domonkosrenidi apácáknak lett volna jószáguk és 'azután, mivel az utolsó domonkosrendi apácák a pozsonyi Clarissáknál találtak menedéket, a Clarissák — vagy még iaz utolsó 'domonkosrendi apácák életében, vagy az ő kihalásuk után — a király adományából csak a XVII. sziázadban kaptak volna birtokot a Nyulakszigetén, megkapván ott a domonkosrendii apácák volt birtokát. Igen, mintha a nyulakszigeti birtok szintén csak úsv szállt volna a Clarissákra, mint az apácaszakállosd 1 Vagyis, hogy még egyszer mondjuk, mintha eredetileg, a mohiácsi vész előtt a Clarissáknak a Nyuliakszigetén nem lett volna jósaáguk. — A cancellaria minden esetre jobban tudta a dolgokat, mint mi. Vele, mint annyi más dologban, ebben sie m ajánlatos vitatkozni. így legjobb, ha egyszerűen azt tartjuk igáznák, hogy az óbudai Clarissáknak a mohácsi vész előtt a Nyulakszijgetén nem volt birtokuk. — Viaílíószánüen a vásárhelyi (és a mórichidai) és a kolosii javak is a nyulakszigeti domonkos-apácákéi voltak és az ő elmuMsuk miiatt kapták meg e javakat is a pozsonyi, illetően a nagyszombati Clarissák. 141 8 Or. Ref. 1724. 32. Exm. szept. 19.
