Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
VI. FEJEZET. Ferencrendi apácák
Már fentebb hallottuk, hogy a pozsonyi (óbudai) Clarissáknak á veszprém megyei Vásárhelyen birtokuk voi'it (boruk termett ott). Itt meg halljuk, hogy a Pozsonyba költözött óbudai Clarissákat vásárhelyieknek is hívták. Azt is 'fudjuk előző §-unkból, hogy a, valamely kihalt apácarendnek veszprémmegyei vásárhelyi volt kolostorához tartozott győrmegyei móriczhidai klasPromot, birtokaival együtt, a nagyszombati Clarissák kapták meg. Mindezeket egybevetve, hogy volt a dolog? Magát a kihalt rendnek vásárhelyi kolostorát a pozsonyi (óbudai) Clarissáknak adta a király? vagy a kihalt rendé mellett az óbudai Clarissáknak már a mohácsi vész előtt volt birtokuk Vásárhelyen? Mindezt most pontosan nem tudjuk megállapítani, csak azt tudjuk határozottan, hogy Vásárhelyen a pozsonyi (óbudai) Clarissáknak a XVII, században és azontúl volt birtokuk, A fentiekből megtetszik, mily előkelő magyar nemzetségekből voltak tagjai a Clarissák rendjének (Kondé, Sennyey, Wesselényi, loósi és hédervári Viczay, Bercsényi). Poór Antalnak egy tanulmányában 141 3 pl. olvasunk még Batthyány Franciskáról, mint 1762-ben a pozsonyi Clarissák apátnőjéről. Mindezek alapján talán szabad azt mondani, hogy nem volt kiváló, főúri magyar család, melyből a századok folytán ne lett volna Clarissa-apáca és hogy a Clarissák közt nem is volt más, mint csak nemes vagy előkelő városi polgári származású nő. A fentiekhez pótlólag még megjegyezzük, hogy egy, 1670-iki királyi levélben szó van .az óbudai (pozsonyi) Clarissáknak egy ceglédi alattvalójáról (jobbágyáról.) íme, még két adat a zágrábi Clarissákról is, melyek egyike azonban egyben a pozsonyi Clarissákról is szól. 1649-ben III. Ferdinánd király a zágrábi Clarissáknak, szegénységükre való tekintettel, kolostoruk építésére a magyar kamarától egyezer s mindenkorra 1000 forintot utalt ki. 141 4 A cantoeliariának erről szóló leveléből azt is megtudjuk, hogy I. Rákóczi György felkelésének idején Pozsonyból 8 Clarissa ment Zágrábba és még 1649-ben is ott tartózkodott a részükre teendő alapítvány reményében (spe fundationis etiamnum — ibi — detinerentur.). 1657-ben I. Lipót király meghagyta a Draskovich [grófoknak, hogy mivel Draskovich György, az elhunyt győri püspök, a zágrábi Clarissáknak is hagyott valamit, a hagyományt az apácáknak fizessék ki. 141 5 «« Apácák levelei a XVII. század közepéről. Tört. Tár. 1909. 42. és köv. 141 4 Conc Exp. 1649. 48. febr. 25. A magyar udvari cancellaria levele a bécsi udvari kamarához., hogy a kiráJjymak ezt az elhatározását közölje a magyar kamarával. — Megint egy pompás adat az osztrák központi kormányzásra. A magyar cancellaria a magyar kamarával a bécsii udvari kamara utján érintkezik csak, persze mert a magyar kamarának a felettes hatósága a bécsi udvari kamara volt. így volt ez, mint láttunk, a XVIII. században is. 141 5 Conc. Exp. 1657. 210., jun. 22.
