Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek

A menedékjog. A szerzeteseknek azt az ősi

1 kiváltságát, hogy a házaikba és azok tartozékaiba menekült bűnösöket sem kivégezni, sem megcsonkítani nem volt szabad, a világi jog hazánkban is mindenha nagy tiszteletben tartotta- Ezt a kiváltságot nevezték asylum-, magyarul menedékjognak. Emiatt a szerzeteseknek sok kellemetlenségük támadt a világi hatóságokkal. Számos adakat, hogy a növendékeket bölcseletre és hittudományra tanítsák. (Fridrich: I. 40., 43 ) A következő időket illetően Fridrich Orbánnak a salvatorianusokról szóló művében majdnem minden Lapon olvashatunk, a rendtartományinak pbilosophiai és theologiai iskoláiról. — Esterházy Imre gróf, hercegprímás, prhnási consistoriumânak tagjai voltak: 2 pozsonyi kanonok, 2 jezsuita, 2 kapucinus és 2 ferencrendi. A primás házi theologusa is ferencrendi vala. (Thcologus domesticus Celsitudinis Suae. . . tertii ordinis S. Francisci Religiosus. Prim. Levélt. Arch. Vet. Eccl. Az Esterházy Imre idejebeli Iratok közt. 1073. szám.) — Egy originális referada-ban olvastuk, hogy Mária Terézia elrendelte, hogy lelkiismerete megnyugtatása végett az illyr bizottság ülésein mindég részt vegyen az ő gyóntatója is. (Ezt a királynő németül sajátkezűén irta reá az ilííető referada-ra.) A királynő gyóntatója egy jezsuita volt. A III. Károly korabeli originális referadak-ban gyakran olvassuk, hogy a titkos tanács ülésein, ha egyházi ügyekről volt szó, egy-két kapucinus atya is jelen volt, valamint Tönnemlan Vituß György atya is. Erről a Tönneman-ról

1 a Pannonhalmi Szent Benedék Rend története (V. 50.) azt írja, hogy a király gyóntatója volt. Azt hisszük, ő is a kapucinus rendhez tartozott. — Bárdy Bonaventura, marianus rendtartományi ferencest, az 1723-iki országgyűlés hitszónokául hívta meg. (Farkas: i. h. 9.) — A mult század első felében Magyarországnak leghíresebb németajkú egyházi szónoka a marianus Albach Szaniiszló aity.a volt. A frajnciskánjulSök pesti templomában prédikált. (Pest akkor és azután is még sokáig egészen német város vala.) Farkas is említi Albach-ot. (I. h. 9.) Öreg papok és világiak ínég a mult század 80-as éveiben is emlegették. Széchenyi István gróf egyik művében (a helyet most nem tudjuk pontosan idézni, mert nagyon régen olvastuk) azt írja, hogy arról, amit tárgyal, csak akkor tudna kellően szólni, ha Albach .ékesszólásával' bírna. Híres volt Albach atyának az imádságos könyve Is. Albach magyar pendant-ja Gegő Elek Nicephorus, szintén marianus

1', vala. Az ő ragyogó ékesszólásáról is élt a szájhagyomány még az újabb időkben is. 1835-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választotta. (Mind Albachnak, mind Gegőnek irodalmi működéséről ld. a Szent István Társulat kiadta Magyar lrólc-ü±. Pest. 1856.) — Hogy végezetül megint a mohácsi vész előtti időkre térjünk: Temesvári Pelbárt, a magyar observans ferencrendimek (rnegjh. 1504.) hitszönoklati művei 1498 és 1521 között Augsburgban, Hagenauban, Strassburgban és Lyonban összesen 17 kiadást értek. Ugyanebben a kitüntetésben részesült két theologiai munkája is. Temesvári Pelbárt egy névtelen kor- és rendtársának prédikáció-gyűjteményeit Hagenauban szintén több izben kinyomatták. (Fraknói Vilmos: Milleniumi Tört. IV. 548-, "Ő49.) — A Dubnici Krónika részben János minoritát, Nagy Lajos gyóntatóját, vallja mesterének és a Budai Krónika — 1473 — franciskánus fáradozások gyümölcse. A ferencrendieknek örök dicsősége, írja Márki Sándor, hogy a hazai sajtó első könyve az ő tudásuk és hazaszeretetük alkotása, egyúttal történetünknek egyik örök forrása. Godexeiimknek nagyobb fele franciskánus munka és -franciskánus a szerzője, illetően forditója legrégibb magyar könyvünknek, az olasz Fioretti-vel közös latin eredetire támaszkodó EhranfeM-codexndk. (Kaposi Jóasef : Fioretti. LVI.) •— A magyar ferenceseknek a mohácsi vész előtti tudományos, valamint fontos positiokban kifejtett működéséről sok becses adatot tartalmaz. Nagy Béninek ,,A ferences szellem és hatása hazánkban. 1901." című tanulmánya.