Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
Mikor azután a szlavóniai plébániáknak a ferencrendiektől va ;!ö elvételékor baj támadt amiatt, hogy a franciskánusok nemcsak a libri visitaxionum-ban följegyzett tárgyakat nem akarták a világi plébánosoknak átadni, hanem, mint Pozsegán és Bródon, a convent bírta telkeket és földeket sem, — a királynő a cancellar javaslatára elrendelte, hogy ily ügyekben a kalocsai érseknek, mint metropolisának, az embere, maga mellé vévén egy megyei, illetően katonai embert, döntsön. 134 1 (Azért az érsek, mert a ferencrendiek és a püspö k vitájáról! volt szó.) A gradiskai 'határőrvidéki Madjuricon hasonló eset fordult elő, mint a kalocsa-főegyházmegyei Szántován. A zágrábi püspök önkényüen (azaz a királynő megkérdezése nélkül) mozdította el a plébániáról a ferencrendieket és tett helyükbe világi papot. A királynő ezért a püspököt megrótta, jövőre az ilyen eljárást megtiltotta neki, de elrendelte, hogy most már a világi papot meg kell hagyni a plébánián s a püspök terjessze fel őt ő hozzá (a királynőhöz) megerősítés végett. (Praesentálja a plébánost a királynőnek, mint a plébánia kegyurának.) A cancellar a püspök mentségére megjegyezte, hogy a világi papot a plébániára bizonyára csak ideiglenes administratorként rendelte és nem akarta sérteni a felség kegyúri jogát. 134 2 1751 dec. 31-ikén a cancellar a következő véleményt terjesztette a királynő elé: A íelség előrendelte, hogy a szerémségi Mitrovicán a plébániát a bosnyák provinciabeli ferencrendiektől vegyék el és adják világi papoknak (viris ecclesiaticis). A ferencrendiek, hogy a királyi rendelkezést kijátsszák, 1750 novemberében az ideiglenes franciskánus administrator! a plébániáról eltávolították, a templomot és a plébánialiázat elfoglalták és ez utóbbi 3 atya és 1 fráter részére rendezték be, \ agy is Mitrovicán önkényüen residentiát állítottak, hogy így, az idevágó rendeletek értelmében, a plébánia birtokában maradhassanak, igaz, hogy a franciskánusoknak 1741-b°n adott királyi privilégiumban (szabadalomlevélben) Milrovica mint residenciás hely szerepel, holott a a ottani plébániát a püspök csak 15 évvel ezelőtt állította fel a Cassa Parochorum terhére, és így e helyet a privilégiumba csak úgy csempészték bele. A szerémi püspök ez ellen annak ideién mindjárt tiltakozott is. Mivejí! tehát amúgy sincs remény, hogy az atyák ívlitrovicán valaha rendes conventet alapítanak, de meg Szlavóniában és a Szerémségben úgy is sok a ferencrendi és szaporításuk csak a nép terhére volna, szigorúan meg kell parancsolni a franciskánusoknak, hogy Milrovicát haladéktalanul hagyják el. Ha a plébániaépületre valamit költöttek, térítsék meg nekik a Cassa Parochorum-ból. A királynő e véleményt jóváhagyta. 134 3 13 41 Or. Ref. 1754. 321. okt. 31. E'xm. nov. 4. 134 2 Or. Ref. 1754. 47. A commissio mixta 1754. jan. 30-iki ülésének jegyzőkönyve.. 134 3 Or. Ref. 1752. 3. 1751. dec. 31., 1752. jan. 3.
