Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint

'még 1 salvatorianus atya volt a városban, 119 0 de azután ez sem maradihatott itt tovább. Azt talán nem is kell külön mondanunk, mert már a fent, az általános történetben, az Erdélyről előadottakból is világosan megtetszik, bogy a ferencrtendiek Váradról való távozásának odva nem a török volt (hisz a török csak 1660-ban foglalta el Váradot), hanem a protestánsok. Miután — 1692-ben — Váradot a töröktől visszavették, I. Lipót király 1693-ban visszahozta a városba a ferenceseket, még pedig a salvatorianuso­kat. ők voltak a Váradon ujra megtelepülő kathoiikus szerzetesek közt az ellsők. A Körös partján építették maguknak kis templomot és residentiát. II. Rákóczi Ferenc felkelése idején a felkelők az atyák házát felgyújtották, templomukat nem gyújtották ugyan fel, de két oltárát fejszével szétvagdal­ták, szertt edényeit és felszerelését elrabolták. Az atyák szétfutottak, csak egy maradt közülök Váradon és jó darabig ez volt az egyetlen katbolikujs pap a városban. 1711-hen kezdték építeni az uj rendházat. 1713-ban már beléköltözhettek. 1716-ig a saivatorianusok kezelték a plébániát. Ekkor azután egy váradi kanonok lett a plébános, de 1719-ig ez is a ferencesek templomában «működött, mert más templom még nem állt rendelkezésére. Csak 1719-ben alakítottak át egy házat plébániatemplommá. Még később épült fel a káptalan temploma. Mivel azon a helyen, ahöl az atyák 1711 óta ismét laktak, a rertdházat hadászati okon nem volt szabad megnagyobbí­tani, így Csáky Imre gróf, bibornok, kalocsai érsek és a váradi egyház­megye administrátora, 1725-ben a városban más helyet jelölt ki Gz atyák számára, melyen az atyák az építkezést a nevezett bibornok és Bihar vár­megye segítségével mindjárt meg is kezdték, ugy hogy 1731-ben már elfog­lalhatták uj házukat, meüyet 1738-ra annyira kiépítettek, hogy ekkor con­vent rangjára lehetett emelni. Az uj templomot, melyet 1732-ben kezdtek építeni, 1749-ben consecrálták. 119 1 II. József császár a sal va to ria n u sok n ak váradi conventjét eltörölüe. 1192 Váradon a kapucinusoknak is van con vent j ük. Az 1729. 68. számú originális referada-ban ezt olvassuk: Az osztrák-magyar rendtartomány kapucinusai élőadták, hogy a katholikus\hívek a hiit terjesztése végett kérték őket, hogy Nagyváradira, Székelyhidára és Hatvanba jöjjenek. Az illetékes földesurak is óhajtják ezt és az illetékes megyéspüspökök is készek ebbe beleegyezni. A nevezett atyák tehálíi kérik a királyt, bqgy az említett helyeken egyelőre residentiát és azután conventet állíthassanak. i 'Á helytartótanács a jelen ügyre nézve a következőket adta elő: Amit a kapucinusok a hívek óhajáról, a földesurak és a püspökök beleegyezéséről 1190 Bunyitay. — Fridrich. i. Ii. ím Fridrich. i. h. 1192 Kaizer.

Next

/
Thumbnails
Contents