Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
mjonídanak, igaz. Továbbá, iá szóbanforgó vidékeken sok az acatholicus és ama vidékekre kellő ellátással kathólikus plébánosokat még nem lehet küldeni. Végül a tapasztalás bizonyítja, hogy oly helyek, melyeken a kapucinusokhoz hasonló szerzetesek vannak, könnyebben népesülnek be, mint mások, mert ily helyekre, lelki vígasztaMsra találhatván, szívesebben jönnek a kézművesek, mint másokra. Mindezeknél fogva a kapucinusoknak, kiket egyébiránt az 1723-iki országgyűlés bevett, engedje meg a Ikirály, hogy Nagyváradra, hol a katonaság bizonyítványa szerint a katonák lelki gondozása terén is jó szolgálatot tehetnek és Széke$yhidára jöhessenek. Mivel Hatvanra nézve a földesúr és a megyéspüspök beleegyezése még nem érkezett fel, így ie helyre nézve a véleményt még függőben kel tartani. Mindezekre nézve a cancellaria véleménye ez voi'Jt: Időközben a kapucinusok bebizonyították, hogy Hatvanban is kaptak templomot és hogy a földesúr: Starhemberg Gundalkker gróf és ai megyéspüspök ott való letelepedésükbe beleegyeztek. Hogy tehát az atyák Hatvanba és Székelyhidára jöjjenek, ehhez a király adja meg consensusát, de ahhiozi, hogy Nagyváradon is megtelepedjenek, ne adja meg, mert ebben a városban már van káptalan, továbbá jezsuita- és ferences rendház. A király a cancellár opinio-jának végére sajátkezűleg odaírta: p 1 a c e t in to to C a r o I u s. 119 3 Ennek alapján azt hihetnek, hogy tehát a kapucinusok 1729-ben meg nem voltak Váradon és ekkor nem is jöhettek oda, ámde nem ugy volt, hanem a kapucinusok már 1727-ben Váradon voltak és ez év után is nyugodtan ott mlaradhattak. Igaza van az 1892-iki Kapucinus Schematismusnak, mely azt írja, hogy a váradi conventet 1 7 2 7-ben alapították. Az 1735. 100. számú originális referada-ban ugyainis ezt olvassuk: A király 1729-ben megengedte, hogy a kapucinusok a váradi egyházmegyében, Székelyhidán conventet állítsanak. Mivel az atyáknak innen időközben el kellett jönniök, kérik a királyt, hogy engedelmét írja át Nagyváiiadra, hqgíy ugyanis ott, hova Csáky bibornok és a káptailan már 8 év előtt letelepítette őket, residentiájukat conjventté alakíthassák. A helytartótanács és ia cancellária véleménye, valamint az illetékes megyéspüspök kérelme alapján a király, a titkos tanácsnak 1735 nov. 8-ikán tartott ülésén, az atyák kérését teljesítette. 119 4 Mi történt tehát? Semmiesetre sem mondhatjuk, hogy 1729-ben a király csak azt nem engedte meg, hogy a kapucinusok' Váradon conventet állítsanak, de azt, hogy ott r e s i dent iá j u k legyen, megengedte, — inert hisz az atyáknak 1729-ben a király élé érkezett kérelmében éppen az volt, hogy Váradon residentiát állíthassanak és a 'királynak akkori elutasító resolutioja éppen a residentiára is vonatkozott, ugy hogy a király "»3 Orig. Ref. 1729. 68. máj. 9. Exm. jun. 8. "0« Orig. Ref. 1735. 100. aug. 8. Exm. nov. 8.
