Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
után, a cancellaria, megjegyezve még, hogy Szegeden a joghatóságot a váci püspök is követeli magának, azt javasolja a királynak, hogy Szegeden a joghatóság gyakorlásában a primást hagyja meg, és ha a csanádi püspök ez intézkedéssel nincs megelégedve, utasítsa őt a király per útjára. — A király a cancellaria opinio-jára sajátkezüleg ráírta: piacet Carolu s. 108 9 Azt hisszük, ez adatokkal világosan bebizonyítottuk, hogy a főpásztoroknak a Szegeden gyakorlandó joghatóság tárgyában való vitájában a szegedi ferenerendiek a csanádi püspök pártján voltak. Több mondani valónk ez üggyel kapcsolatban a ferencrendiekről nincs, csak annyit említünk még meg a teljesség okáért, hogy miután, mint láttuk, a király, 1729 febr. 20-ikán, Szegedet az esztergomi érseknek ítélte oda, Esterházy Imre gróf, hercegprímás, 1732-ben e városban a jogíhatóságot és a tizedekre való jogot is Falkenstein báró csanádi püspökre ruházta, de csak az ő (a primás) életének idejére, — 109 0 továbbá, hogy Esterházy primás és a csanádi püspök között a súrlódások Szeged miatt ezután sem szűntek meg, — s végül hogy Esterházy Falkenstein utódával a Szegedre vonatkozó egyezséget már nem újította meg. 109 1 A salvatorianusok temploma (a salvatorianus templom és convent az Alsóvárosban állt és áll még ma is — mint kapisztránus templom és convent) nagyon régi. Alighanem 1103-ból való és igy eredetileg valamely más rend birtokában volt. 109 2 Az observansok tehát, miután a marianusoknak (conventualisoknak) a régi marianus conventet és templomot kénytelenek voltak visszaadni — 1468—1501 — uj conventet építettek maguknak és valamely szerzetnek régi templomát kapták meg. (A templomot megkapták 1503-ban. Ld. alább a török világról szóló fejezetünkben.) Kaizer szerint a szegedi conventben őriznek egy, Mátyás király által a conventnek ajándékozott casulát. A szegedi conventet 1900-ban a megszüntetett salvatorianus rendtartományból a kapisztránusba kebelezték, melyben e convent ma is fennáll. Az atyák az alsóvárosi és az alsóközponti plébániát kezelik. 1089 0r ig R ef 1729. 5. jani. 31. Exm. febr. 20. 1090 Esterházy Imre gróf hercegprímásnak 1732 aug. 2-ikán kelt, eajátkezűen aláírt és a primás pecsétjével ellátott levelie, melyben Esterházy kijelenti, hogy habár a király 1729 febr. 20-ikán keüt resolutiojáváli az esztergomi érsekek joghatóságát Szeged felett megállapította, mégis ő (Esterházy), a békesség kedveért, de citra omne prac judicium successorum nostrorum, quorum iura s alva volumus, életének idejére beleegyezik, hogy Szegeden a joghatóságot Falkenstein csanádi püspök (Falikenstein Béla báró) .gyakorolja és a tizedekért a várostól az 1727-iki szerződés szerint járó bérösszeget is felvehesse. — Prim. Levélt, u. o. 699. sz. alatt. 1091 Minderre nézve a bő levéltári anyagot, melyet bőven excerpáltunk és melynek közlését, ha e művünket kiépíthetjük, semmi esetre sem fogjuk elméllőzni, ld. Primási Levéltár. Arch. Vet. Eccl. Az Esterházy Imre gróf, primás, idejebeli irományok között, 710., 703., 701. és 708. sz. alatt. 1092 Fridrich. i. h.
