Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
a lé'.fci jogihatóság, mind a tizedekre való jog átadhatók. Ennek következtében Dolny István, csanádi' püspököt még az említett 1702-ik évben Szegeden mind a lelkiekbe, mind a világi jogokiba, a tizedékre vonatkozóval együtt, beiktatták. 108 6 Ezután Keresztély Ágost primás (1707—1725) Szegeden, mint ősidőktől fogva az esztergomi érsek alá tartozó exemptus plébánián, elkezdte a joghatóságot gyakorolni. Arról a vitáról, mely emiatt az esztergomi érsek és a csanádi, valamint a váci püspök között támadt, mert az itt emiitett mindkét püspök is követelte magának Szeged felett a főpásztori jogot, sok adat van az Országos Levéltár Cancellariai Osztályának Originales Referadae gyűjteményében. Ezeket most itt, a rövidség okáért elmellőzve, illetően ezek közül alább csak egyet hozva fel, csak a következők megemlítésére szorítkozunk: Farkas András, szegedi guardián, 1727 márc. 17-iki levelével a szegedi plébániára vonatkozó plébánosí jog ügyében a csanádi püspökhöz fordult. 108 7 A szegedi piarista-plébános 1729 jan. 31-ikén azt jelentette a prímásnak, hogy a csanádi püspök vicariusa a ferencrendieknek szegedi templomában az isten tiszteletet pontifioálva végzi, bár ez ellen a piarista-plébános tiltakozott, sőt maguk a ferencrendiek is kételkednek a vicariusnak ehhez való jogán. 108 8 A piarista-plébános, ami a ferencrendieket illeti, nyilván tévedett, mert az 1729 jan. 31-iki Originális Referada-ban ezt olvassuk: A csanádi püspök panaszt tett amiatt, hogy Keresztély Ágost hercegprímás halála óta (meghalt e primás 1725-ben) előbb az esztergomi káptalan, majd az uj esztergomi érsek (Eszterházy Imre gróf) Szegeden a csanádi püspöknek nem engedte, illetően nem engedi meg a joghatóság gyakorlását. A szegedi plébániát néhány év óta a piaristák kezelik és a canon-ban a prímásért imádkoznak, a ferencrendiek ellenben, kik Szegeden már a török világban a csanádi püspökök joghatósága alatt működtek, a csanádi püspököt említik meg a canonban és őt tartják Ordinarius-nak, amiért is vita van de validita-te sacra mentő rum. Megjegyzendő, hogy pápai bullák és privilégiumok alapján a szegedi plébánia, mint exemptus, az esztergomi érsek alá tartozik. — Az esztergomi érsek mindezekre nézve előadta: A csanádi püspök Szegeden joghatóságot csak Keresztély Ágost delegatioja (megbízása) alapján gyakorolt, még pedig ugy, hogy a megbízás csak Keresztély Ägost életének idejére szólt. Továbbá, Szegeden a piaristák is érvényesen szolgálják ki a szentségeket — a prímástól nyert joghatóság alapján —, és a ferencrendiek is — pápai kiváltság alapján. — Mindezek előadása lose prim. Levélt. Arch. Vet. Eccl. A'Z Esterházy primás idejebeli iratok közt, 699. sz. alatt. 1087 p ri m. Levélt, u. o. loss Prim. Levélt, u. o. 700. sz. alatt.