Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
A piaristákat a plébániától elütő birói döntésről nincs tudomásunk, hanem igenis arról van adatunk, hogy Esterházy Imre primás a már Keresztély Ágost primás és — a széküresedés alatt — (az esztergomi szék üresedése aílatt) a csanádi káptalani vicarius és — a széküresedés megszűntével — ő maga (Esterházy) által is a piaristákra bízott szegedi plébániát örökre egyesítette a piaristáknak; szegedi residentiájával, még pedig Szeged városának, „melynek kegyúri joga van, beleegyezésével és ajánlatára" (a város tehát már végleg megnyugodott a primás akaratán), úgy azonban, hegy a piaristáknak minden széküresedés után a joghatóságot és a plébánia, valamint a residentia egyesítésének felitartását az új esztergomi érsektől mindég újra kérniök kelljen. 108 2 Fridrich Orbán is azt írja, hogy a plébánia 1759-ben is a piaristák kezén volt. 108 3 A csanádi püspök mind azért, hogy Szeged felett a joghatóságot visszanyerje, mind azért, hogy a piaristák a plébániáról eltávozzanak, (hogy a csanádi püspök a plébániára a ferencrendieket akarta-e visszahozni, vagy világi papoknak akarta-e adni, forrásunkból nem tűnik ki) hiába küzdött. 108 4 így vesztették el a ferencrendiek a szegedi plébániát, melyet a XVI. és a XVII. században, a legnehezebb időkben, kezeltek. Ilyen hálában részesültek. Mint Fridrich írja, a ferencrendieket a szegedi várból is iki akarták szorítani, de ez már még sem sikerült, hanem a várban a lelkipásztori teendőket 1759-ben is a ferencesek látták el. 108 5 Az újabb időkben a ferencrendiek Szegeden nem az egész város plébániáját, hanem csak az alsóvárosi és az alsóközponti plébániát kapták meg. Még egy dolgot kleM itt érintenünk. Egyfelől az esztergomi érsek és a csanádi, másfelől ugyancsak az esztergomi érsek és a váci püspök között nagy vita folyt a Szeged városa felett gyakorlandó főpásztori joghatóság miatt, és e vitában, mint forrásainkból megtetszik, a szegedi ferencesek a csanádi püspök részén álltak. A Tisza és ai Maros mentére küldött kamarai bizottságnak 1702 aug. — ski ïfevele és e levél mellékletei szerint Kollonics Lipót gróf, bibornok, primás és esztergomi érsek, 1702 jul. 26-án írásban kijelentette, hogy Szeged a csanádi püspök alá tartozik ési hogy e városban e püspöknek mind 1082 prím, levélt. Arch. Vet. Eccl. Az. Esterházy primas i(lejebeii iratok közt 703. sz. alatt. Kelet néukül. Fogalmazvány. toss Fridrich: i. h. 108 4 A szegediek levele a primáshoz a csanádi püspöknek jelzett törekvéséről. Prim. Levélt. Arch. Vet. Eccl. u. o. 710. sz. alatt. 1085 /
