Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
TÓI nevezétt dalmáciai rendtartómJátoy maik is conventje. Ennek története a következő: 1715-ben a ferencesek Sinjből eljöttek (Ld ott.) és Spalatdban telepedtek meg. 1718-ban ezek a sinji atyák a poisan-i szentély modlet t kezdték conventet építeni, de mivel ezt a helyet a káptalan a magáénak mondotta, itt az építést abban kellett hagyniok. Midőn az atyák visszamentek Sinjbe (ld. ott.) 4 társukat Spalatoban hagyták. E niégy szerzetes a Dobri nevű külvárosban egy házban lakott, mely 1723-ban residentia lett. Azután egy másik házba kölltöztek, mely miellé templomot is építették és mely 1735-ben convent rangját nyerte el. A conventet 1896-ban kibővítették. Ez a rendház 1735-ig a 'bosnyák rendtartományhoz tartozott, ékkor pedig az újonnan felállított, Szent Caiusról, miajd a Legszentebb Megváltóról nevezett dalmáciai rendtartományba kebelezték, melyben, mint láttuk, ma is fennáll. 104 9 Srebarnica. Mai neve: Srebrenica. Boszniáiban, a doűnja-tuzlai kerületben. Latin neve: Argentina. (Ld. az általános történetben.) Már az 1390-iki tabulán szerepel. 1686-ban az atyák innen Mohácsra költöztek. (Menekültek.) 105 0 (Ld. Mohácsot is.) Stagno. Dalmácia, ragusai kerület. 1464-ben a bosnyák vicariában őrség székhelye. 105 1 Azután (1469) a szent Jeromosról nevezett dalmáciai rendtartományiba került és midőn ebből kiszakadt ai ragusai rendtartomány, ebbe -kebelezték. 105 2 Ez utóbbi rendtartományban, Szőllősy szerint (175.) 1878-ban lakatlanul állt. (Szőllősy Stagnonák szláv nevét írja, vagyis: Ston-1.) Stein in Krain. (Ld. Kamnik.) Stinisgnach. Glavinich szerint 1514-ben Felső-Horvátországban a Bosnae-Croaitiae Provincia-nak cetinjei őrségében. (Talán valamelyik iika-krbava megyei Stinica.) (Nb. A Glavinich megjelöHite, 1514-ben a cetinjei őrséghez tartozó helyek mind nagyon messze vannak Cetinjétől.) Ston Veliki. (Ld. Stagno.) Sutjeska. (Curia Bani.) Boszniában, a sarajevoi kerületben. Az első időkben alapult. Kibővítette Boszniának utolsóelőtti királya: Kristicevic István Tamás, ki itt van 1049 1 8 9 7-i Balm,. Redempt. Sebeim. 105 0 Kaizer. — Franc, a Varad. — 1836- és 1895-iki Bosn. Arg. Schern. 1051 Fermendzin: Acta Bosnae. 260. 105 2 Ld. az általános történetet.
