Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
így telepedtek meg — 1636-ban — Pesten a bosnyák atyák. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a pesti rendházat illetően az 1636-tól 16S6-ig terjedő időből is közölhetünk néhány adatot. 1644-ben — irja Takáts Sándor — Pesten a katholiiktisokinak volt miséjük. 957 1664-ben Benaglia János, mint Caprara Albrecht követ kísérője, Pesten járt és naplójában a többi között ezt is feljegyezte: „Ugyanott" (Pesten) „kalthollikus templom van két ferencrendi szerzetessel, csak úgy, mint az ottomán birodalom más helyein. Hogy a szerzetesek a törökök részéről különféle sértegetéseknek ne legyenek kitéve, világi ruhát szoktak viselni, különösen ha utaznak". 95 8 1666 márc. 13-ikán Hamburgi Lambecius Péter ezt irta: ,,Reggel átmentem Pestre és ott a ferencrendiek templomában Arundelius Henrik gróf úr ö Nagyméltóságával együtt szent misét hallgattam". 95 9 Az Országos Levéltár-hun a Cancellariai Osztály-nak Conceptus Expeditionum gyűjteményében a következő sokat imondló adatot találtuk: I. Lipót király 1666-ban a szigorú szabályzatu (életmódú) ferencesek (strictioris observantiae Franciscani) kérésére a pesti templomok (Ecclesiola) javítására a kamara pénztárából 300 forintot utalványozott ki, mert e kis templom —• mint a király mondta — az egyetlen a pogányok közt (. .. dictae Ecclesiolae velut wnicae inter paganos existenti.. . érsd, hogy Pesten és messze vidéken volt az egyetlen, mert a török területen, persze Pesttől messze, nagyon messze, máshol is vollt templom.) Azzal is 1666-iki adatunkból is. — Pesten volt már az Árpádkorban plébániatemplom. A régi plébániára nézve ld. a többi között IX. Bonifatius pápának 1399^iki bulláját. Ebben a többi között szó van a buda-külvárosi, másképp pest-ujhegyi, Szent Gellértről nevezett plébániáról (a Szent Gellért-begy az Árpádkorban Pest határában feküdt, azfaz Pest baltára átnyúlt a Duna jobb partjának arra a részére is, mely ma Buda-Tabán. A Gellért-hegy tehát akkor pesti hegy, és az alatta elterülő uj városrész akkor Uj-Pest volt, — mint látjuk azonban, 1399-ben ez a városrész már Buda egyik külvárosát alkotta, — nb. maga a mai Buda is ujkeletű város, — az igazi Buda a mai Óbuda, — a mai Buda pedig ások IV. Béla korában keletkezett és eleinte U j - B u d a nevet viselj — még későbbi keletkezésű a mai Újlak) és a pesti plébániáról (...Síwicti Gerardi de Suburbio Oppidi Budensis, aliilas novi Montig Pestensis et Pestensis .. .) A bullát ld. Török János: Magyarország prímása. 1859. Második Rész. 57. és- Pázmány Péteir : Acta et Deer. ßyn. Dioeces. •Strig. 1629. App. III. Pázmány' műveinek egyetemi kiadásban: Ser. Lat. VI. köt. 658. Török közlésében a második Pes ti ens is szó nines' meg, de megvan Pázmánynál. Tehát két plébánia : a buda-külvárosi és a pesti. Budavárában az idézett bulla szerint 2 plébánia. vo|.t: ,1. a Nagyboldogasszonyról (S. Maria Virgina), 2. a Sz.. Mária Magdolnáról nevezett. — Buda külvárosában volt még a Sz. Péter vértanúról nev. plébánia is. — Fennállt továbbá 1399-ben az öbud'a melletti, Szűz Máriáról nev. fehér egyház is. (Árpád sírja!) 05 7 Rajziok a török világból. I. köt 1915. 110. 05 8 Ausführliche Reisebeschreibung. Frankfurt. 1687. 17. 145. Religio. 1887. máj. 28. -43. sz. — Idézve Kaizer-nél. 05 9 Petri Lambeeii Comment, de Biblioth. Caes. Lib. II. 950. — Idézve Kaizer-nél.
