Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
megokolta még a király ez intézkedését, hogy, mint irta, nem akarta, hogy a, Pesten (bizonyára hozzáértette Pest vidéklét is) levő kevés katholikus forró buzgalma elÜányhuljon, lelkűkből kivesszen és a katholikus valláís gyakorlata ama vidéken elpusztuljon. (. . . fervor et zelus . . . tepescat aut obliteretur religionisque CaCholicae exercitium pessumeat.) 96 0 Hogy a pesti residentának 1679-ben a praesidensen kivül 4 tagja volt, Váradi Ferenc nyomán már fenn hallottuk. 1681-ben, mikor a császári követség visszatért Konstantinápolyból, jun. 20-ikátói jul. 22-ig tartózkodott Budán, Ez idő alatt meghalt a követség ruhaU'rnoka. A török megengedte a pesti barátoknak, Ihogy a katholikus temetőben temethessék el. 96 1 Minit láttuk, a bosnyák atyák 1636-ban telepedtek meg Pesten és, mint látni fogjuk, 1686-ig tartózkodtak ie városban. Ez idő alatt, csak úgy, mint 1541-től 1636-ig, Budán a ferenceseknek nem volt rendházuk. „Ámde bizonyos dolognak vesszük, hogy Budán a török világban is működhette k a franciskánus dk (rendház nélkül, csak időnként oda-oda jőve, imint vendégek, missionariusok). Azt olvassuk ugyanis, hogy a budai basa Budiáh a protestánsoknak a Szent Magdolnáról nevezett ősi templomot engedte át s hogy ugyanennek a templomnak a dhorusát a városban tartózkodó néhány katholikus oíliasz kereskedő kapta meg. 96 2 Nos ha ez igy volt, Budán is lehetett kathoFiikus istentisztelet és hát kik végezték? Bizonyára a Pestről Budára át-átjáró bosnyák ferencesek. 1686-ban junius hó közepén Miksa Emánuel, bajor választó, visszavette a töröktől Pestet. 96 3 Kevéssel ezután (Fridrich szerint 1687-bíen) a salvatorianusok Pestre jötték és a ferences rendházat elfoglalták. (MeÜJyiket? A régi, Árpád -korbélit, mely 1686-jblan természetesen felszabadult a török keze alól, avagy a bosnyákok építette házat?) Ámde a marianusok i® Pestre jöttek csakhamar és a rendházat a salvatorianusoktöl eíVették. Azután a király, majd az 1689-iki Lazariana decisio, melyet a király szintén; megerősített (1690-ben) és, e decisio jóváhagyásával, az egyetemes káptalan is valóban a marianusOknak ítélte oda a pesti rendházat, mellyel később is hiába igyekeztek a salvatorianus dk magúknak visszaszerezni. Minderről bővebben szóltunk rdâr a marianusoknak és a salvatorianusoknak általános történetében. így tehát Pest megint a marianusoké lett és az övék máig. Hogy a (bosnyák atyák 1686-blan Pestről Budára költöztek át és hogy itt, Budán, miként alakult további sorsuk, előadtuk már fent, a Budáróíll mondottak során. 86 0 Conc. Exp. 1666. 3. jan. 9. A király rendelete a kamiaráhoa. 96 1 Benaglia. Idézve Kaizer-nél, 96 2 Takács Sándor : h. I. 128. 96 3 Szilágyi-Acsády : 447., 448.
