Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint

ból, ami azonban nem egy nap műve volt. 76 1 Maga Luther Márton, midőn a szász választófejedelemségben a nagymisét megtartotta, de belőle (1525. nov.) a canont és mindent, mi a coilectae-ben az áldozatra vonatkozik, kihagyta, azt rendelte, hogy a canont úgy hagyják el, hogy a nép az elha­gyást meg ne tudja. 76 2 Megjegyzendő, hogy Luther az Urfelmutatást is meg­tartotta, ami nála szintén csak üres, a nép miatt való dolog lehetett. 76 3 Me­lanchthon, — írja Révész Imre — aki tálán miniden reformátorok között a ïegnagyobb befolyással volt a magyar protestáns egyházra, a külső szertar­tások ügyében általában conservativ volt és tartván a közbotránytól és a gyarló köznép együgyűségétől, mindenkor a legnagyobb vigyázatot aján­lotta megváltoztatásukban. 76 4 Ramaschi Mátyás, erdélyi szebeni pap és. dékán, 1544-ben panaszkodott Melanchthonnak, hogy haereticusok támad­tak Erdélyben, kik a képek, az elevatio és a magánabsolutio ellen vannak. 705 Az 1545-iki erdődi zsinat megtartatta a fülbegyónást. 76 6 Az 1552-iki bereg­szászi zsinat a fülbegyónást kárhoztatta, kimondta, hogy ahol már nincs oltár, ne állítsák fel ujra, olt pedig, ahol' a hívek makacson ragaszkodnak az oltárhoz, ám róla is lehet Urvacsorát osztani, csak a tudományban (a hitben) maradjanak (a lelkészek) állhatatosak. 76 7 Az 1554-iki óvári zsinat már megint szelídebb volt. Elhatározta a kovásztalan kîenyér, a fülbegyó­nás, a házasulandók esküjének megtartását és kimondta, hogy az oltárok és a képek lerontása a világi hatóságok dolga, nem pedig la papoké. 76 8 Az 1555-iki (második) erdődi zsiniat meg egyenesen hélytelenítette az oltárok­nak és a képeiknek a földesurak beleegyezése nélkül való eltávolítását a templomokból. 76 9 Ugyancsak 1555-ben Melarichthon megdicsérte Amp her Farkas, selmeci papot, hogy a szertartásokra nézve conservativ módon jár el. 77 0 És még a XVI. század vége felé is tartott az átmeneti állapot, — még akkorra sem bírtak teljesen végezni a katholikus' szertartásokkal, — még akkor sem birták a népet egészen átvinni a reformatiora! Bornemisza Péter 1584-ben megjelent prédikációiban keményen megró némely prédikátoro­kat, hogy még mindég miseruhát, gyertyákat, képeket, ostyát és oltárt hasz­76 1 Prot. Figyelmező. 1870. 396. Idézve Bunyitay Vincénél: A hitújítás történe­téből. Századok. 1887. 390. és Szilágyi—Ácsády-nál : 194. — V. ö. Zsilinszky stb.: i. h. 73« 78 2 Solches meiden, dass der gemeine Mann es nimmer erfaehrt. 76 3 Eergenröther : III. 39. — Brück: 598. 76 4 D. Biró M. 105. és köv. 76 5 U. o. — Kamasohinak nagy rövidlátására vall', hogy Melanchton előtt a képeké az elevatio és a magánabsolutio eltávolításának, akanását eretnek sé g-nek mondta, holott Luther és Melanchton mindezek megtartását nem hitelvi alapon ajánlották, hanem csak az együgyü néppel szemben követendő taktika szempontjából. 76 6 Révész: Erdősi János. — Bunyitay: i. h. 390. 76 7 Zsilinszky stb.: i. h. 77.. 78. — V. ö. Lampe—Ember: az 1552. évhez. 70 8 Zsilinszky stb. : i. h. u. o. 76 9 U. o. 77 0 Révész : D. Biró M. 105.

Next

/
Thumbnails
Contents