Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
elvitette és saját székesegyházában temettette el" a király tetemét, melyet ekkor a szerzetesek vérükkel védtek s melyért később addig perlekedtek, míg a pápa vissza nem itélite nekik. Csak ezután tették a királyi holttestet végső nyugalomra a kisebb testvérek esztergomi templomában a Boldogságos Szűz oltára előtt. 63 6 Mikor Béla király a barátok esztergomi uj otthonát elkészíttette, ünnepies, díszes menetben vezette be oda az atyákat, előttük fehér zászlót vitetvén. 63 7 Mennyire szerette hát IV. Béla a ferencrendieket és az a jelvény, mely alatt őkletí esztergomi uj hajlékukba bevonultatta, mennyire megfelelt a kisebb atyafiak, Assisi-ii Szent Ferenc szellemének! A ferenceseknek Esztergomban már az Árpád-korban két conventjük volt: az egyik és csak erről irják, hogy II. Endre alapította és IV. Béla újraalapította, a mai, belvárosi (királyvárosi), Szent Annáról nevezett ferencrendi convent, a másik a mai, vízivárosi apácazárda helyén. 1380-ban Esztergomot az a kitüntetés érte, amely egyszersmind egyik nem megvetendő bizonyítéka hazánk akkori állásának is az európai államok között, mert hisz akkor a kisebb testvérek rendje is nagy tényező volt a világban, sokkal nagyobb, mint imám'a, igen, az a kitüntetés érte, hogy falai közt tartotta az egész Szent Ferenc-rend egyetemes káptalanát. 63 8 Mint a marianusok és a salvatorianusok történetéből tudjuk, 1448-ban Esztergomot (mind a két conventet) elvették a conventualisoktól és az observansoknak adták. Az observansok vicariájában eleinte Esztergom a szécsényi őrséghez tartozott, de azután — anár 1462-ben — a nevezett vicáriában is külön őrség székhelye lett. 63 9 1495-ben nem kisebb ember volt esztergomi házfőnök, mint Temesvári Pelbárt. 64 0 Az esztergomi conventből hívták meg a kalocsai érseki székre Tomori Pál testvért is. 64 1 A salvatorianusoknak 1542-iki fabuláján Esztergom még szerepel, 1544-iki fabulájukon azonban már hiába keressük nevét. A török miatt el kellett hagyni ok az atyáknak ősi helyüket. Mint már a marianusok 5 és a salvatorianusok történetében előadtuk, Esztergomnak a töröktől való visszavétele után a salvatorianusok mindjárt visszajöttek a városba, de azután az 1689-iki lazariana decisio e helyett a marianusoknak Ítélte oda és a salvatorianusok hiába küzdöttek később, hogy visszakapják. Széchenyi György primás, esztergomi érsek, az esztergomi ferentíe63 6 Szilágyi-Marczali : u. o. 03 7 1903/4-iki Marian. Schern. 83 8 Kaizer. 63 9 Kaiser. — Azt az iadatot, hogy Esztargoim az observansok vioariájában csak 1465-ben lett őrségi székhely, Kaizer okleveles alapon cáfolja meg. 640 u. o. 64 1 Szerémi György emlékiratában és Tomori Pálnak Fraknói ár ta életrajzában olvastuk ezt.
