Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
sekre hagyta fejérmegyei, 15.000 forinton vett csókiakövi birtokát. I. Lipót királ'y ezt az adományozást 1688. szept. 20-ikán megerősítette. 64 2 Szóljunk most külön-külön a két esztergomi conventről. A királyvárosi, Szent Annáról nevezett conventről az 1903/4-i Marianus Schematismus határozottan írja, hogy IV. Béla (jobban mondva: II. Endre) alapította. A vízivárosi, Szent Keresztről nevezett conventről nincs adatunk, hogy már az Árpádkorban fennállt, de ezt tagadó adatra sem akadtunk. Farkas Seraphinus azt írja, hogy régi convent, melyet régen Szent Lászlóról neveztek. Eszerint nincs akadálya annak, hogy ennek a conventnek az alapítását is az Árpádkorra tegyük. Hátha ez is már II. Endre korában létrejött? A két helynek, ahol a két convent állit, egymástól való elég nagy távolsága lehetővé teszi ezt a feltevést. Más városokban is alapítottak egyazon időben két rendházat, még az újabb időben 'is :, még pedig egyazon rendtartományhoz tartozókat. (Pl. Kismartonban, hol a marianusok részére Esterházy Pál herceg, nádor, conventet és residential alapított és a resádentiát is conventté akarta fejleszteni.) De lehet, hogy a vizivárosi convent még az Árpádkorban ugyan, de csak II. Endre kora után jött létre. Az az egy bizonyos, hogy az 1531-iktől az 1542-ig terjedő évek tabuIáin mindég csak egy esztergomi guardián szerepel (Bunyitay. Egyht. Eml. II. köt. II. függ.). így tehát legalább 1531-ben Esztergomban már csak egy convent volt. Melyik szűnt meg ekkoráig a kettő közül? Avagy egyik sem szűnt meg úgy, hogy elpusztult vagy lakatlanná vált volna, hanem csak az történt, hogy az egyik elvesztette convent-rangját és a másiknak flUiájává lett? Farkas Seraphinus azt írja, hogy a vizivárosi conventet a török bontatta le. De hát, hogy érte meg a török időt ez a convent: mint convent vagy mint filia, vagy mint már nem is lakott rendház? Mind e kérdésiekre eddigi kutatásaink alapján nem tudunk megfelelni. Sok fényt deríthetnek reájuk az oklevélgyűjtemények (Theiner, Fejér, Wenzel stb.) és a pozsonyi, valamint ia gyöngyösi convent levéltárában őrzött anyagkincs. Ezeket kell kiaknázni. Ha, Isten segítségével, jelen munkánkat úgy kiépíthetjük, ahogy szándékozunk, talán meg lesz benne a felelet a fenti kérdésekre. A török kiűzése után a ferencrendiek mindkét régi esztergomi helyüket megint elfoglalták. A Király városban uj conventjüket 1700—1717. építették fel. 1875-ben az első emeletre reáépítették a másodikat. 1883-ban a templomot belül megújíttatták és kifesttették. 1886-ban újra fedették a tornyot. Ez a convent ma is fennáll a mariánus rendtartományban. Az atyák kezelik a pilisszientléleki plébániát. 64 3 04 2 Conc. Exp. 1688. 417. 64 3 Farkas. — Kaizer. — 1903/4-1 Mar. Schern.
