Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
színház helyén. Kaizernek van róla egy adata 1248-ból. (A m a i Várszínház a karmelita-atyák conventje volt, melyet II. József megszüntetett.) b) A Szent János Evangélistáról nevezett convent, melyet IV, Béla király (építtetett 1269-ben. Temploma tornyának alsó része most is megvan, mint a mai Helyőrségi templom tornyának alsó része. (Ezt nagyon helyesen írja Kaizer. Ld^a mai helyőrségi templomon, a kaputól balra, az emléktáblát, melyet az akadémia helyeztetett el a templom falában.) Ide temették III. Endre királyt, (III. Endre meghalt 1301. jan. 14. Pauler Gyula. A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. II. köt. 1893. 607. lap, ezt irja: „Holttestét a budai várba, a minoriták templomába, ahol ma a Várszínház van, temették." Pauler forrásai: a Bécsi Képes Krónika, c. 8. 9. és M. Florianus, Fontes Domestici. II. 209. Eszerint III. Endrét nem a Szent János Evangélistáról nevezett convent templomában, a mai Helyőrségi templomban, hanem a Keresztelő Sz. Jánosról nevezett convent templomában, a mai Várszínház helyén temették el. De kérdés, vájjon Pauler meghatározása: „ahol ma a Várszínház van" nem téves-e?), továbbá Hunyadi Lászlót és Temesvári Pelbártót. (Megh. 1504 jan. 22.) Hogy e két convent milyen viszonyban volt egymással, azaz hogy az első fennállt-e a második alakulása után is, és 1541-i,g Budán a várban kiét ferencrendi convent volt-e, avagy az első convent a második alakulásakor megszünt-e, ezidőszerint nem tudjuk megállapítani, de az tény, hogy mint fent a marianusok és a salvatorianusok történetében láttuk, 1444-ben IV. Jenő pápa rendelkezésének alapján a conventualisoknak; budavári — akár egy, akár két — conventjét az observansok vették át. A mondott évben a conventualisoknak Budavárából' — akár egy, akár mindkét conventjükből — távozniok kellett, — a mondott év után, Buda a conventualisok rendtartományában többé nem szerepel (sem két,, sem egy conventtel), a mondott év után Budán csak! observansok (salvatorianusok) vannak (akár egy, akár két conventben). Budát az observansok (a salvatorianusok) magyarországi vicariájának (provinciájának) esztergomi őrségében az 1506-, 1525-, 1531- és 1542-iki káptalani tabula feltünteti. 1526-ban II. Lajos király 630 magyar és 500 arany forintot vett át a budai salvatorianusok tói. (Egyht. Eml I. 266. id. Kaizer.) Ez összegeket a barátok csak őrizték, nem az övéik voltak.) 1541 aug. 26-ikán a török elfoglalta Budát. A salvatorianusok tartományi káptalana 1542-ben már nem tett guardiánt Budára. E káptalan tabuláján az official i s-ok (a tisztviselők, az élőijárók) sorozatában ezt olvassuk ugyan még: „G. Budensis P. F.", 50 7 de e jelzés után már nincs név. Ugyané káptalan rendelkezései között pedig már ez is sze50 7 Budai guard ián atya, testvér.
