Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint

repel: „Item statutum est, quod interim non preficiatur guardianus ad Budam, quousque Thurci istic erunt, sed pater custos et guardianus Pesthiensis invigilent, — quodsi Thurci recesserint, de Pesth statim duo fratres mittantur ad conventum Budensem." 50

8 A török távozására 145 évig kellett várni és a isalvatorianusok conventjének (vagy conventjeinék?!) 1541-ben történt megszűnése után Szent Ferenc fiainak csak ennyi idő, tehát kerekszám: másfél évszázad múlva lehetett megint rendházuk Budavárában. (Hogy a ferenerendiek Budán a török' világban is működhettek-e egy kissé, persze rendház nélkül, erre a kérdésre alább, Pestnél

1 még visszatérünk.) — Budavárának a törököktől való visszavétele (1686. szept. 2.) után a salvatorianusok azonnal elfoglalták a várban azt a régi helyüket, melyen ma a Helyőrségi templom áll. Ámde ezt a helyet csakhamar, még 1688 előtt, elvették tőlük a marianusok, kiknek a lazariana decisio

50

9 1689-ben végleg odaítélte a budavári conventet. Budavárában tehát megint csak marianusok voltak, úgy, mint 1444 előtt, A marianusok

1 budavári convent jükben, melyet 1730-ban építettek újra fel, 1786-ig lakhattak. Ekkor II. József a budavári marianus rendházat eltörölte.

51

0 1686-ban a ferenerendiek Budavárában a Nagyboldogasszonyról nevezett templomot is elfoglalták (a mai budavári főplébánia-templomot, a koronázó-, köznyelven: Mátyás-templomot) és a plébánia vezetését is megkezdték. Ámde I. Lipót király e templomot és a hozzá tartozó plébániát a jezsuitáknak adta, kiket e templomba Kollonich Lipót gróf, bíbornoki akkor még győri püspök, 1687 adventjének első vasárnapján vezetett be. A ferenerendiek (akkor még a salvatorianusok, vagy már a marianusok?) csak nehezen adták át a templomot és a plébánosi hatalmat a jezsuitáknak, de Széchenyi György primás reábeszélte őket, hogy csak adják át.

51í (Mit is tehettek volna egyebet?) 2. Buda-Viziuáros, majd: Buda-Országút. Franciskánusok. A pesti conventben 1686-ig bosnyák atyák laktak. 1686-ban a pesti házat a salvatorianusok, majd a marianusok foglalták el és ekkor — 1686ban — a bosnyák atyák átjöttek Budára. Eleinte egy, a Csalogány és a 50

8 Bunyitay: Egyht. Emi. IX- 2-ik függelék. 493. 499. liap. — Nemkülönben elhatározták, hogy egyelőre nem tesznek Budára guardiánt, mindaddig^ míg a török ott lesz, hanem a pesti custos és guardián atya vigyázzanak (arra a helyre), — ha ugyanis a török elmegy, Pestről rögtön két 'testvért kell küldeni a budai conventbe. 60

9 Ld. erről bővebben a már fent, a marian, és salv.-ok tört.-ben Írtakat. 61

0 Kollányi—Bunyitay—Kaizer•—Farhas—Nagy Béni : A mar. fér. II, Józs. k. 579. •— Nagy Béni : A fer. széli. 25. 51

1 Némethy Lajos: A Nagyboldogasszonyról nevezett budavári plébániatemplom, története. Magyar Sión, 1875. (Nyolc közlemény.) 830. lap. — V. ö. Némethy Lajos r. A jezsuiták lelki pásztorkodás a Budán 1686—1773. Magyar Sión. 1876. (Három közleményt