Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
nak sérelmével. (Levele elején ezt írja a király: „Holott a kathólikus vallás gyakorlata az országban szabad." — Erre kellett Magyarországon hivatkozni a XVII, században a protestáns városokkal szemben!) Mindezeknél fogva a király, neheztelése terhe alatt, megparancsolta a városnak, hogy a törvények dien ne vétsen, a katholikusokat ne zavarja gyakorlatukban és a kathólikus papot hozza vissza. 48 2 Egyben a király Rákóczi Lászlóval, Sáros vármegye főispánjával is közölte, hogy mit írt a városnak és megdicsérvén Rákóczit vallásos buzgóságáért, őt is felhívta, hogy a város ellen a kathólikus vallás gyakorlásának zavarása miatt az 1647-iki törvények szerint lépjen fel. 483 Végül a király a szepesi kamarának is meghagyta, kutassa ki észrevétlenül, bir-e Bártfa város egyházi javakat, s melyek e javak, és legyen buzgón rajta, hogty mivel a városban elég szép számmal levő katholikusokat papjuktól, kit ezelőtt a király harmincadházában tartottak, vakmerő ellenállással megfosztották, a város e papot feltétlenül visszahozza, amint hogy a király a polgároknak maguknak is megparancsolta, hogy a papot a városba visszaeresszék és tartsák el. 48 4 A király itt ismertetett fellépésének, legalább hamarosan nem lett foganatja, mert jóval a király itt idézett rendeletének kiadása után, az 1659-iki országgyűlésen (ez 1659 jul. 21-ikére volt összehiva) a katholikusok még mindéig panaszkodtak, hogy Bártfán a kathólikus istentisztelet tiltva van. Azt is felhozták a katholikusok ez országgyűlésen, hogy Bártfán a katholikusok nem vehetnek házakat és a bártfai superintendens a kathólikus hitet (Máriát és a szenteket) gyalázza. 48 5 Eszerint Bártfán 1659 körül nem volt szabad kathólikus papnak lenni, nem volt szabad kathólikus istentiszteletet végezni, sőt a katholikusokat a protestáns vattás gyakorlására kényszerítették. Hogy azután később volt-e egyáltalán valamely helyük a katholikusoknak, hol istentiszteletre összegyűlhettek! (valamely magánház pl.), nem tudjuk, de az bizonyos, hogy templomuk vagy kápolnájuk nem volt 1659 után sem. Végre 1671-ben e részben örvendetes változás történt. 1671 márciusában a király Bársony György, váradi püspök és szepesi prépostot, valamint Holló Zsigmondot, a szepesi kamara tanácsosát küldte, mint biztosait Bártfára, hogy az ágostonrendieknek volt régi kolostorát és templomát a protestánsoktól elvegyék és a salvatorianus ferencrendieknek. tehát a katholikusoknak adják. 48 6 A király biztosait ekként utasította: 18 2 Conc. Exp. 1659. 129. máj. 3. 48 3 Conc. Exp. 1659. 194. máj. 3. 48 4 Conc. Exp. 1659. 125. máj. 3. 48 5 Zsilinszky : i. h. III. 170. és köv. 486 Fridrich: i. h. II. 203. és köv. azt mondja, hogy nem egészen bizionyos, hogy a szóban forgó kolostor és templom az ágostonrendieké volt, — de talán ezt egész bizonyosan állíthatjuk, tekintettel arra, hogy, mint fenfc olvastuk, 1528-ban a bárt faiak városukból az ágostonrendieket elűzték és hogy Fridrich egész .határozottan írja, 14
