Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

II. FEJEZET. A ferencesek a török világban

egyik főoka volt (és hasonló viszonyok uralkodtak a külföldön is) a protes­tantizmus létrejöhetésének, uralomra juthatásának. Az az egy bizonyos, hogy Róma éppen nem méltányolta azokat az okokat, melyek miatt a török területen levő püspökségekre királyilag kineve­zett főpásztorok nyájuktól távoltartották magukat, hanem ellenkezően, e főpásztorok viselkedését helytelenítette, viselkedésük okának megszünteté­sét akarta és ha már a királyok és az illető főpapok nem voltak hajlandók a hódított püspökségekben való főpásztori működés akadályát (a királyi kinevezést a püspökségekre) elhárítani, ő maga — Róma igyekezett az elárvult egyházmegyékről gondoskodni. 1642-ben Boncarpi Jakab (ferencrendi atya), himeriai felszentelt püspök, Rómából Bécsbe jött és bejelentette, hogy a pápa őt a Száva és a Dráva közti török hódításban a főpapi teendők végzésével megbízta. Az esztergomi érsek (Lippai György) figyelmeztette Boncarpi-1, hogy az illető püspököktől felhatalmazást kérjen (tehát azoktól, kik a királyi területen biztosságban éltek, kérjen felhatalmazást arra, hogy esetleg mártírhalált halhasson) és a királyi kegyúri jogot tartsa tiszteletben. 32 3 1646-ban a király Maravics Marianus ferencrendi atyát nevezte ki boszniai püspöknek. A pápa 1647-ben e kinevezést megerősítette. Ugyancsak 1646-ban a király Pozsegai Marinus, ferencrendi atyát, biduai címzetes püspöknek nevezte ki és kérte a pápát, hogy Pozsegai­1 a szendrői püspökség adminiistratorának rendelje, de a pápa (1647) Pozsegai-t beUgrádi püspöknek tette meg és a szerémi, valamint a boszniai püspökség­nek egy részét reábízta. A király ez ellen tiltakozott, de hiába, 3 2 ­Pozsegai halála után (1650) a pápa Benlics Máté, ferencrendi atyát, nevezte ki belgrádi püspöknek. Felhatalmazta őt, hogy az allsómagyarországi hívek körében a püspöki teendőket végezze. 32 5 (Itt említjük meg, hogy az említett, a pápa által kinevezett Pozsegai — másképp: Ibrisimovics, Imbrissi­novics — Marinus, belgrádi püspök, joghatóságát az egész Bácskára, Sze­gedre, Gyöngyösre, Jászberényre és Pestre is kiterjesztette, e helyeket is visi­tálta.) 32 6 Továbbá: a pápa Benlicset iái szendrői püspökség admmistratorá­nak rendelte (1651), majd a Dráva és & Száva közti területet a boszniai püs­pökségtől elszakította és a belgrádi püspökséghez csatolta. Mindez ellen III. Ferdinánd (1654-ben) és I. Lipót királyok (1657) megint tiltakoztak, de ismét hiába. 32 7 A fent említett Maravics Marianus, ferencrendi atya, királyilag és pá­paijlag kinevezett boszniai püspök, 1660 őszén meghalt. A király azt akarta, 323 Fraknói Vilmos: A magyar királyi kegyúri jog Szent 1st vámtól Mária Teréziáig. 1895. 357. 32 4 JJ. o. 367. (hivatkozással Fermendzin^ne|) és 368. 32 5 U. o. 371. 32 6 Fermendzin: Acta Bosnae. MCCCCIII. 467. Az 1649-ik évről. 32 7 Fraknói : i. h. 371., 372.

Next

/
Thumbnails
Contents