Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
II. FEJEZET. A ferencesek a török világban
nak, ki a rettentő büntetésbe majdnem belehalt. (Ez az eset is csak úgy magyarázható meg, hogy Janich a helyi hatóság engedelme nélkül, vagy mi több: tilalom ellenére épített.) Sebéiből nagynehezen felépülvén, Janich is Konstantinápolyiba utazott és ő is ott nyert engedelmet a kápolna kijavítására. (Ha, miikor a helyi hatóságtól ntím sikerült engedelmet kapnia, mindjárt a Konstantinápolyba való menéssel kezdte volna, kikerülte volna a szörnyű kinzást. Lám, a szegedi testvéreket egyszer sem bántották épületeik kijavításáért, mert megtartották a szabályt.) Janich utódát, Plumbó János atyát a szerb pap följelentette a töröknek, hogy két temploma van. A feljelentésben csak annyi igazság volt, hogy ha Plumbó a rossz idő miatt nem mehiet föl a radnai begyre, a kápolnába misézni, (lient a völgyben, lakóházában végezte a szentmisét. A lippai bég Plumbót misézésközben elfogatta (a misemondó-nihát, melyben elfogták, még ma is őrzik Radnán) és vallatóra fogta. Plumbó ügyesen védekezett. Mosé-e, templom-e az a hely, ahol kemence van, — kérdé a bégtől. Nem, — felelt a bég. No hát akkor, mondta Plumbó, az én házam sem mosé, bár misézem benne, mert az én házamban is van kemence. Erre Plumbó visszanyerte szabadságát, annál is inkább, mert mind a bég, mind a többi török szerették ezt az atyát ügyes orvosvolta miatt. 31 9 (A szerb pap nem volt ügyes orvos, hanem csak ügyes feladó.) Akármi címen és mint akármi (mint hatóság, vagy mint maganyos személy) üldözte és bántotta a török a keresztény papokat, az egyszerű valóság az volt, hogy nagyon sokszor üldözte és bántotta őket. Bizonyítja ezt, ha más nem, a török (megkínozta és meg is ölte ferencrendieknek nagy, száma. így tehiáft tagadhatatlan tény, hogy a töröík területen papnak lenni nagy és nehéz dolog volt. És hát kik paposkodtak, ezen a területen? Miután a török az országnak egy nagy részét elfoglalta, a hódított részeken, melyeken persze a nagy javadalmak megszűntek, nem lakott többé magyar érsek és püspök. A királyok a kalocsai érseki, a csanádi, a pécsi, a boszniai vagy djjakovári, a szerémi, 32 0 a belgrádi és a szendrői 31 9 Magyary Pál: Mária-Radna és a Boldogságos Szt. Szűz kegyelmes képének története. 1902. IX., XII. 3. és köv., 9. és köv. 320 1774-b.en egyesítették a boszniai vagy djakovári püspökséget a szerémivel. — A boszniai püspökség már 1203-ban fennállt. Első dotátora Kálmán kir. herceg, majd testvére : IV. Béla király voltak. A boszniai püspök és> káptalana már a középkorban Djakováron székelt, mert a boszniai püspök, kinek az eretnekségek miatt sem papsága, sem hive nem volt, már a XIII. század második félében, vagy a XIV-ben a vialkómegyebeli Djiakovárra vonult vissza. Innen azután .a djakovári püspökök birtokait egyházmegyévé fejlesztették, a boszniai püspöki oimet sem téve le. Magyar főrendekké váltak.- Boszniá-
