Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
II. FEJEZET. A ferencesek a török világban
1. §. A ferencesek a török világban. ^A török unalom általános jelleme. — A török viselkedése a keresztények iránt. —• A török mint biró a katholikusok és a protestánsok között. — Az 1545,-iki szegedi hitvita. —A keresztények szabad vallásgyakorlatának megszorítása. — A török terület püspökei; A katholikus plébániák, — helyek, melyeken katholikusok laktak. — Ferenerendiek, világi papok, jezsuiták. — A főérdem a katholikus hit megtartása körül a török területen a ferencrendieké volt. — A kecskeméti híveknek 1644-iki levele az esztergomi érsekhez. — A török, mint a ferenerendiek oltalmaizója. — Ferencrendi vértanuk a, török világban.) Hogy bánt a török a keresztény hívekkel, papokkal és szerzetesekkel? Mik voltak az elvei, mi a rendszere a keresztény világiak és egyháziak iránt való viselkedésében? A török nem-mohamedán vallású alattvalóinak gőgös, kemény, kizsákmányoló ura volt. „A török uralom vezéreszméjét hívesn kidomborítják Ibrahim nagyvezér szavai (1527): „Arany és drágakő nem uralkodik, hanem a szablya, — engiedeíilmességet a szablya szerez és biztosít. Az, erőszak és a hódítás ura!lima volt ez és e jellegét, ahol fen maradt, megtartotta mind e mai napig. A magyar vilajetben is 2S 8 vakon engedelmeskedő, akaratnélküli szolgája volt a fegyvertelen régi lakosság a felfegyverezett muzulmánnak. Mohamedán és rajah úgy álltak szemben egymással, mint a rajah a maga marhájával!. Egykor keresztény ura slem becsülte ugyain többre, sőt a hódítás korában is gyakran megesett, hogy, a jobbágy enyhébbnek találta a török uralmat féls urai, valamint az idegen zsoldosok önkényeskedése elől török területre menekült. De a régi földesúr és a jobbágy között mégis volt bizonyos erkölcsi kapocs. Egy Istent imádtak, egy templomba járlak, egy hazában születtek. Az úr legtöbbször örökölte jobbágyait, köztük nőtt fel, és mint vagyonának legértékesebb részét, utódaira is át akajrta őket hagyományozni." (A török hűbérbirtökok: a tiJmár és a ziamet, nem voltak örökletesek.) ,,Mindez a török hódítással egyszerre (megváltozott Nem a szolgaság, nem a sok teher fájt a tömegnek, hisz ahhoz hozzászoktatták élőbbi urai. Ami bántotta, ami leginkább sújtotta: amaz idegen világ volt, érthetetlen 28 8 Eleinte csak egy vilajet volt Magyarországon : a budai, azután lett még három: az egri, a temesvári és a kanizsai.
