Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

I. FEJEZET. A magyar rendtartományok

megtelepedhessenek. Továbbá a király levelében említett állítólagos j o g-ra hivatkozás (praetensionibusque) minden bizonnyal azt jelenti, hogy a Lengyelországból jött conventualis minoriták a királyhoz intézeti folyamodásukban azt állították, hogy nekik a régi magyar cónventuálisok elhagyott conventjeihez joguk van. 28 1 Az 1765. 42. tc. a conventualisokat bevette (recipiálta). E törvény szövege ez: Mivelhogy a Szeráfl Szent Ferenc atya társházas kicsinyeinek Szent Erzsébetről nevezett rendtartománybeli szerzetes rendje 28 2 mindjárt meg­alakulása után az apostoli országban sokáig és szépen virágozván, később hosszú időn át a tartós háborúk és különMie viszontagságok miatt hazánk­kal együtt ugyanazon sorsban volt kénytelen osztozni, majd pedig ez apostoli ország dicsőséges királyainak diadalmas fegyverei elűzvén a kereszténység ellenségét, a felséges római császár és Magyarország királya: VI. Károlytól különös pártfogásba vétetett és az 1715. évben tartott ország­gyűlésen az istentisztelet gyarapítása és terjesztése végett a többi szerze­tes család közé már újólag be is fogadtatott, becikkelyezése azonban akkor elmaradt: ezért a karóik' és a rendek a nevezett szerzetes rendet, azonban más becikkelyezett kolduló rendek módjára minden szavazat és ülés nélkül, jelen cikkelyükkel bevettnek nyilvánítják (pro recepto declarant), azzal a kötelezettséggel, hogy e rend, hálája bizonyságául, a királyi és apostoli szent felségnek és utódainak, Magyarország királyainak, valamint ez apostoli királyságnak sértetlenségeért, boldogságáért és gyarapodásáért évenként mindörökre tizenkét szentséges szent miseáldozatot tartozzék szolgáltatni. Az 1715. és az 1764/65-iki országgyűlés tehát úgy tüntette fel a Len­gyelországból hazánkba bejött conventualisokat, mint a régi magyar eon­ventualisok jogutódait, ámde mind a két országgyűlés tévedett. Senki se vegye ez állításunkat vakmerőségnelk, mert a régi magyar törvényekben nem ez az egyedüli történelmi tévedés. Ma a conventualis minorita rend magyarországi rendtartományának 4 őrségében, a Szeráfi Szent Ferencről, a Pádovai Szent Antalról, a Szent Bonaventuráról és a Szent Háromságról elnevezettben, összesen 12 con­vent, u. m. az aradi, a szegedi, a lugosi, az egri, a nagybányai, a nyír­28 1 Azért merjük ezt írni, bár a királyhoz intézett folyamodást nem olvashatjuk­mert a conventualis történetírásnak még ma is ez az álláspontja. Ámde ez az álláspont téves, mert ama conventekkez joguk csiak a régi magyar eonventualisok egyenes, tör­vényes jogutódainak: az observans m a r i a n u s o k n a<k lehetett és ha a Lengyelor­szágból jött conventuaiifioknak pl. 1671-ben I. Lipót király a marianusok régi lőcsei monostorát odaadta, ezt csak azért tehette, mert hozzá a marianusok már nem formáltak jogot. Egyébiránt a legtöbb, a XVII. és a XVIII. században létrejött conventualis rend­ház mint egészen új nlapitódott. 28 2 Religiosus ordo minorum saneti patris Francisci Seraphici canventualium pro­vinciáé a sancta Elisabeth.

Next

/
Thumbnails
Contents