Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
bátori, a miskolci, a csütörtökhelyi, a lőcsei, az imregi, a kolozsvári és a kézdivásárhelyi, — továbbá 5 residentia, u. m. a pancsovai, a szilágysomlyói, a nagyenyedi, a marosvásárhelyi és a gödöllői áll fent. E rendházak közül 5 már a XVII., 11 már a XVIII. században megvolt, csak a gödöllőit alapították a legújabb időben. 28 3 14, Megjegyzés a kapucinusok osztrák-magyar rendtartományáról. 1646-ban Pál ff y Pál gróf Bazinban kolostort akart építtetni a kapucinusok számára. III. Ferdinánd király megkérdezte Lippay György primást, nincs-e ennek akadálya amiatt, hogy kapucinusok eddig még nem voltak az országban, meg, hogy nemsokára országgyűlés lesz, 284 (amelyen a protestáns rendek majd szóvá tehetnék az új rend behozását). Hogy a primás mit felelt erre a királynak, nem tudju|k, de azt tudjuk, hogy 1674 jan. 29-én I. Lipót király azt írta Kotlonics Lipót, bécsújhelyi püspöknek és a magyar kamara elnökének, most jó alkalom volna a kapucinusokat, kik Magyarországba alkarnak jönni, Bazinban letelepíteni, mert az ottani templom a protestáns lelkész halálával megüresedett, és hogy a király 1674 jun. 3-ikán újra ajánlotta Kollonicsnak a kapucinusok Bazinban való letelepítésének ügyét. 28 5 Valóban, a kapucinusoknak bazini rendháza még I. Lipót király és Kollonics idejében, nevezetesen még az 1674-i)ki esztendőben létrejött Szelepcsényi György, esztergomi érsek, a Pálffy grófi család, Hedly Mátyás báró és más jótevők bőkezűségéből. 28 6 Hogy az atyák templomul a lutheránusok templomát kapták meg, kitűnik a királynak fent idézett, 1674. jan. 29-iki leveléből. A kapucinusok tehát 1674-ben jöttek be hazánkba. Bazinon kivül a XVII-ik században lett még házuk» Pozsonyban, Budán és Mórott, a XVIII. században pedig Nagyváradon, Tatán, Besnyőn és Eszéken. Valamennyi, itt említett conventjük megvan még ma is és a bécsi,, bécsújhelyi, az alsóausztriai scheibbsi, a linci és a gmundenival együtt alkotja a kapucinusok osztrák-magyar rendtartományát, mely, miután Magyarországon is lettek a rendnek házai, még a XVII. században, az osztrák-cseh-stájer provinciából vált ki. 28 7 28 3 1882/83. — és 1912/13-iki Min. Névtár. 28 4 Conc. Exp. 1646. 309. jul. 21. 28 5 Prim. Levélt. Arch. Vet. Eccl. íaisc. 26. n. 240. — A lent kiemelt „ m e güresedett" szó azt jelentett^, hogy ia király, biztosai a "baziini lutheránusoktól templomukat papjuk halála után elvették. — Fabó-Klanicsa. Pozsonymegyénól, Bazinnál. 28 6 1 891-iki Kapuc. Schern. 28 7 Id. Schern. V. ö. Szőllösy Károly: i. h. 178., 179.
