Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

I. FEJEZET. A magyar rendtartományok

az ispánok és a vármegye azíélék jószágra reámenjenek, és megvegyék rajtok az papok jövedelmét és megadják nekik. Sőt se Tövisen, se Fejérvárott, se Monostoron, se a s o m 1 y a i jószágban, se Székely-Udvarhelyt, abban az székben (Udvarhely székben) egyébütt is pápás papnak szabad ne légyen lenni, mint hogy bizonyosan comperiálitatott, hogy ez mostani ő felsége (a fejedelem) etilen való practikában ők is miseeálták magokat, és alattomban azt foveálták, — az hol templomokat építettek az pápista papoknak (a törvény által meg nem engedett helyeken), ugy mint főképp Telegden, eílrontassék. És minthogy az elébbi templomot élrontván abból építették, helyire hordják, és az mint akkor volt, az mikor elrontották, ugy meg is építsék. Senki pedig az alatta való kösséget az pápista pap praedicatiojára, miséjére, se közönséges helyre, se házához erőszakkal ne cogálja, ha maga akaratjából reá megyen, szabad veié. Az ki pápás papot akar tartani, házánál tartsa. Az pápista papoknak pispékek ne légyen. Jesuita papot pedig ez birodalomban se Magyarországban (az Erdély alá tartozó magyarországi részeken) sehol senkinek tartani szabad ne légyen. Csáky Istvánné asszonyom is Bálint papot, a jezsuitát ne tartsa." (Fahó Bálint, Jézus-társasági atya.) Ezek szeriint a ferencrendiek a somlyói jószágból ki voltak tiltva, el volt tőlük véve nemcsak a csiki templom, hanem a esi ki, convent is. (Hogy ez utóbbi is el volt véve tőlük, bizonyítja az Appr. Cons. I. r. I. cim. 5. art.) Erre mi fent. azt mondtuk, hogy tehát a ferencrendiek személy szerint ugyan inem, de talán mint rend száműzve voltak Erdélyből'. Azt is mondtuk azonban, hogy talán mint rend sem voltak száműzve, vagyis hogy semmiképpen sem voltak számkivetve az országból, hanem csak a somlyói jószágból, a csiki templomból és conventből voltak kitiltva. E'zt az állításunkat fenntartjuk most is. A törvény szövege, szerintünk, az országból való száműzés kérdését világosan nem dönti el. Axt meg különösen fenntartjuk, hogy még ha (csak mint rend!) száműzve voltak is az atyák Erdélyből, ennek az intézkedésnek reájuk nézve semmi néven nevezendő gyakorlati következése nem volt. „In summa', az religio dolgában az medgvesi 1588. esztiendőbeli articulus tartassék kinek tenora ez." (Itt azután szó szerint idézve van az 1588-iki 1 örvény.) Az 1588-iki töirvényben nemcsak a jezsuitáknak az országból való kiűzéséről van szó, hanem ez is benne van: „Sőt még egyéb félé római religion való szerzeteseknek klastromok, collegiumok és közönséges helyen templomok ne lehessen, se pedig az országnak régi constitutioja ellen efféle religion valók, se egyéb ecclesiastioa personák közöttünk donationis titulo aut alio quaesito sub colore nemes jószágot, örökséget ne bírhassanak." — Hogy ez a törvény főképp a jezsuiták és azután egyáltalában minden birtokos szerzet és nagyobb javadalommal biró kathoiikus egyházi személyek (kanonokok, reális apátok, prépostok) ellen irányult, de a legtávolabbról sem a ferencrendiek ellen, ezt fent határozottan bebizonyítottuk az 1591-iki törvénnyel. Természetes, hogy ez állításunkat fenntartjuk.