Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
Az 1610 márciusi besztercei országgyűlés megújította a száműzésre vonatkozó első, 1588-iki törvényt. Bethlen Gábor, a nagy fejedelem, a jezsuiták tisztelője, barátja, pártfogója, 1615 után (még 1618 előtt) az 1615 szeptember—októberi kolozsvári országgyűlés határozata alapján, mely határozatot ő hozatott meg, a jezsuitákat visszahozta Erdélybe, nevezetesen Gyulafejérvárra és Kolozsmonostorra. Karánsebesen is letelepítette az atyákat. Ettől fogva 1653-ig tehát nemcsak Bethlen Gábor, hanem I. Rákóczi György uralkodása alatt is, a jezsuiták megint nem voltak Erdélyből száműzve, megint bent voltak nyiltan, szabadon az országban, még pedig, mint mondtuk, törvény, az 1615-iki törvény alapján. Az 1653-iki, januárusi gyulafejérvári országgyűlés azután ismét számkivetette a Jézus Társaság tagjait Erdélyből. 25 2 Mindezek szerint nagy volt a különbség a jezsuiták és a franciskánusoknak erdélyországi helyzete, sorsa között. Lássuk még ezt a különbséget egy kissé közelebbről 1. A ferenerendiek ellen az erdélyi országgyűléseknek csak egy határozata irányult, őket csak egy törvény száműzte Erdélyből: az 1610-iki besztercei, — a jezsuitákat pedig 1588-tól 1653-ig több országgyűlés nyilvánította az országból számkivetetteknek. 2. Kérdés, hogy a ferencrendieknek Erdélyből való száműzéséről egyáltalában lehet-e, szabad-e beszélnünk? Ha azt vesszük, hogy 1610-ben egyetlen házukat: a csíkit elvették tőlük, talán szabad azt mondani, hogy tehát m int ren d száműzve voltak az országból. Semmi esetre sem szabad azonban azt mondani, hogy s z e m é 1 y ü k szerint is száműzték őket, mert hisz a ferencesek személyéről, alkár csak egy ferencesnek is az országból való kitiltásáról az 1610 Jiki törvényben egy betű sincs, — és talán éppen ennek alapján az az igazság, hogy Erdélyben a ferencrendieknek, mint rendnek isi a száműzéséről, tehát egyáltalában semmiféle számkivetéséről sohasem volt szó, erre soha senki sem gondolt, hanem 1610-ben mindössze csak az történt, hogy a ferencesektől csíki házukat és templomukat vették el. Igen, talán az az igazság, hogy 1610-ben a rendek ezt akarták: a csíki ház és templom többé ne legyen a franciskánusoké, de egyébként, mint rend is és személyenként is, csak úgy, mint eddig (a plébániákon stb.) bent legyenek, maradjanak az országban. — Ezzel szemben a jezsuiták határozottan, mint rend és egyenként, száműzve voltak többízben Erdélyből. (Ld. pl. Appr. Const. I. r. 2. és 3. cím.) 3. Akármi volt az 1610-iki törvénynek a ferencrendiekre nézve az értelme, bizonyos, hogy annaik a törvénynek ő reájuk nézve semmi gyakorlati hatása sem volt, — a valóságban az a törvény az ő helyzetükön semmit sem változtatott. (Ld. fent). Ellenben: a jezsuitákra S. J. História Regni Ilungariae ab. anno saeculi decimi septimi primo tad annum eiusdem saeeuli trigesimum septimum. 1737. 90. és köv. 25 2 Minderre nézve ld. bővebben Pompéry Aurél alább idézett müveit, melyekben az egész ide vágó levéltári és nyomtatott irodalmi anyag fel van dolgozva.
