Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
Sem katholikus püspöknek (katholikus vicariust is csak Bethlen Gábor fejedelem állított), sem katholikus káptalanoknak, sem birtokos szerzeteseknek n)em volt szabad az országban lenniök, őket száműzték. 23 2 Törvényben meg volt szabva — de ebben már, bármekkora változást is jelenített a több, mitnt öt évszázados múlttal szemben, nem volt a katholikusoknak a protestánsokkal szemben megalázása, ebben már jogegyenlőség, viszonosság volt a katholikusok és a protestánsok között, igen, törvényben megvolt szabva,, mely helyeken gyakorolhatják a katholikusok nyilvánosan vallásukat ? így: a törvény kimondta, hogy a katholikus székelyek közt a ferenerendiek háziaikat, tlemplomaikat megtarthatják, még több helyet is kijelölt, ahol a katholikusoknak, mert a község egész lakosságát, vagy akár nagyobb, akár csiak kisebb, de mégis számottevő részét alkották, lehetett papjuk, templomuk, nyilvános istentiszteletük. E helyeken kivül a kathollikus nyilvános gyakorlat tiltva volt, katholikus templom nem állha(Bunyitay: A váradi (káptalan legyilkoltatásának hagyománya. Számadók. 1878. 577. ésköv. — Bunyitay : id. Schern. 26.) 1566. márc. 26-ikán János Zsigmond a váradelőhegyi prémontrei prépostság és »a váradi káptalan jószágait világiaknak adományozta. (Fejér: Codici&is. 95.-96. lap.) 23 2 Minit tudjuk, 1543-ban saecularisál/táik a püspökség javait. Ekkor azonban magát a püspökséget talán még nem törölték el, hanem a püspökség még Izabella királynéd alatt is — 1551-ig — fennállt. Van adat 1548-ból Veröczey Miklós tripoHsi püspök, erdélyi segédpüspökről (Kollányi: Regesták. T. Tár. 1905. 354.) és utána — 1553-tiig — Meggyesy Eerenc, osanádi (címzetes) püspök, erdélyi gyulafehérvári' nagyprépost és vicariusról.. (Prim. Levélt. Arch. Vet. Eccl. fasc. 13. 85.) Lehet teíhát, hogy Izabellla királyné alatt — 1543-tól 1551-ig — bár püspök nem is volít kin)e<vezve, azért, mivel segédpüspök,, püspöki helynök még volt, a püspökség jogilag még fennállt, még nem volt eltörölve. I., Ferdinánd király alatt — 1551-től 1556-ig — egész határozottan fennállt jogilag a püspökség, mert hisz, mint látjuk, I. Ferdinánd Bornemisza Pál (személyében nemcsak., püspököt nevezett ki, hanem a püspöknek javait is vissziaadtia. I. Ferdinánd uralmának megszűntével azután — 1556-ban — a püspökség javait újra saecularisálták. Ekkor Bornemisza kijött Erdélyből és oda többé vissza neon tért. Mint a nyitrai egyházmegye administriatora, halt meg 1579-ben és ekkor — 1558í-ban — határozottan a püspökség is. megszűnt a valóságban, mignem 1565-ben jogillag is megszűnt. Az 1565. márciusi tordai országgyűlés tudniillik minden katholikus egyházi személyt kitiltott Erdélyből. (Szilágyi: i. h. II. 1521.), ami úgy értendő, hogy a Székelyföldről a ferencesek és azokról a helyeikről, melyeken a törvény értelmében iá katholikus gyakorlat meg volt engedve, a katholikus, lielkipái&ztorkodást végző katholikus papok sohasem voltak kitiltva, de igenis első sorban a püspök, továbbá a katholikus káptiaíllanbeliek és a birtokos, szerzetesek, kiktől vagyonukat már 1556-ban elvették, immár személyük szerint ia száműzve voltak az országból. 1556-tól fogva tehát nem volt többé katholikw püspök Erdélyben, nem volt szabad lennie. 1618-ban Bethlen Gábor fejedelem vicariust rendelt a katholikusok részére, de püspöknek tovább seon volt szabad őket kormányoznia. (Appr. Const. I. rész. I. cím. 9. art.) így volt ez a XVIII. száziad elejéig, kivéve, hogy Báthory Zsigmond alatt —- 1596-tól 1601-ig — Náprágyi Demeter bán Erdélyben erdélyi püspök, volt. A magyar királyok petrsze Bornemisza halála után is neveztek ki erdélyi püspököket, — akik azonban csak címzetesek voltak és semmi joghatóságot sem gyakorolhattak.
