Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

V. Könyv - II. Értelmi-ismereti lélektan. (Psyehologia cognitionis).

55 emberi agyat és ami szükségszerűen bidat épít köztünk és Egyetlenünk között. A filozófia extenzíve, az etika pedig intcnzíve halad előre. Filozófiának tagozatai ezek: 1. LOGIKA—GONDOLKOZÁSTAN. Logika, mint ahogy a szó és neve mutatja, megtanít a helyes gondolkozásra. A helyes gondolkozásnak elemei pedig a következők. a) Szó-ismeretek. Mindén szónak van tárgyialanyi-jelentése; továbbá lehet átvitt értelme és bölcseleti alapja. A szavak jelentésük szerint egymássalviszonyba is kerülnek. Ezek: mellérendelt, alárendelt, ellentétes, ellenmondó viszonyúak. Primitívek, elvontak ,világosak, homályosak; továbbá egyediek, egyetemesek... b) Mondat-i', életismer elek. Alany és állítmány kapcsolata vagy szétkapcsolása adja a mondatot. A mondat pedig mindig Ítéletet rejteget. Az ítéletek igenlegesek, állítók; nemlegesek, tagadók. A mondatokról, illetőleg az Ítéletekről mindaz elmondható, amit a szó-ismeretről előbb mondottunk ... Mit? c) Érv-ismeretek. Ha két Ítéletet — mondatot — úgy fűzzünk egybe, hogy abból szükségszerű szócskával: tehát-tal következzék a harmadik ítélet, akkor ezt érv-nek, szyllogizmusnak-mondjuk. Okoskodni, okol keresni csak tökéletes érvekkel lehet és szabad. Az érveléseknek egész labirintusát építették ki századok folyamán a bölcselők; és helyesen. Érvekkel bizonyítunk, de a bizonyítások csak háromféle módszerrel történhetnek: induktive, deduktive, reduktíve... Ez a logika legrövidebb összefoglalatja. 2. KRITIKA=ISMERET FORRÁST AN. Természetszerűen az emberi ész mindig és mindenütt a