Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

V. Könyv - I. Tapasztalati lélektan (Psyehologia naturalis).

32 íz-qualitást, de állításuk nem alapos, mert a lúgos íz félreismerhetetlen rokonságot mutat a sóssal. Tehát csak négyféle főqualitás adatott. Természetes, hogy az íz-érzetet elsősorban a szájban tapasztaljuk úgy, mint a szag-érzetet az orrban, a hang-érzetet a fülben, a szín-érzetet a szemben... A külső testi érzékekben — egyes nagytekintélyű tudósok szerint — specifikus energiák, «különleges életerők» vannak, melyek alkalmassá teszik a szerveket, a lélek távcsöveit, a sajátos «tiszta érzetek» felfogására (Müller). Ámde az érzéki tiszta érzetek nem maradnak meg elszigetelten a külső szervekben, hanem először az ideghálózat által rögtön a hátgerinccel és az agyvelővel nyernek összeköttetést, ahol az agyvelő sejtekben képzetté (képes gondolattá) lesznek; másodszor az ideghálózat révén összeköttetést kapnak a szívvel, melyben kellemes, vagy kellemetlen érzelemmé válnak, sőt, harmadszor, az ideghálózat által az érzéki képzelek az egész testet átjárva, egységes hangulatot, kedélymozgalmat, közérzetet vívnak ki a bensőben.... Ezért szokták mondani, hogy másképpen nézi a világot az, aki ebéd után van, mint az, aki még nem ebédelt. — Állítólag mindenki megfogható a gyomrán keresztül. Azaz, az íz, a zamat kedélyre deríti az egyént. Tehát különleges hangulatot teremt a szívben. A bor is. Ezt is tudnia kell Krisztus apostolának. C— Szent Ferenc Atyánk, akinek szerencsés fiaileányai lehetünk, testamentumában, a Regulán kívül újból hangsúlyozta, hogy fiai tiszteséges és szorgalmas munkában állandóan munkálkodjanak, úgy