Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

V. Könyv - I. Tapasztalati lélektan (Psyehologia naturalis).

27 valami tárgy egy-két órán belül. Próbáljak ki, mondja; s mindenki valami tárgyat fogott fel az asztalról — könyv, papír, ceruza, tollszár — azután összevissza, rendetlenül elhelyeztük az. asztalokra és az ágyra. Belépő fiát kérte az édesanyja mondaná meg, kiknek a kezében voltak az asztalon-ágyon levő kisebb tárgvak? A szerényen szabadkozó ifjú a közös kérésnek eleget téve körüljárta a vendége­ket, róluk-tőlük szagérzetet szerzett s vele biztosan megállapította kinek a kezében voltak az egyes tár­gvak — valamennyiünk rendkívüli csodálkozására... Az intenzív szaglóképességben felülmúlhatatlanok a vadállatok és a házőrző ebek. Detektív-kutvák napok múlva a nyomokon át nyomra segítik az őrséget. Tehát csoiá!a'.osan intenzívek szagsejtjeik. Jóval mö­göttük maradunk mi emberek a szaglásban. Minden tárgynak, de főképpen az élőknek sajátos szaguk van. — Hogy mi a szag lényegében, még nem tudja megállapítani a tudomány. Egyesek sze­rint a szag a tárgyakról elillanó láthatatlan kicsiny­ségű oíajcseppek, melyek a levegőben tovalengenek és ha az orr-nyálkahártyát érintik, e kémiai folvamat következtében, szagérzetet keltenek az emberben. Má­sok szerint a szag — a sejtekben a tárgyakról elváló himporszerű száraz tömecsek, melyek a levegőn át az orrba jutnak s keltik a szagérzetet. Ismét másoknak az a vélekedése, hogy a szag az élő szervezetek (növény, állat, ember) égési, oxidáló folyamatának gáznemű, légnemű elillanásai és a szagsejteknek ingerlése, amivel ha találkozik az éni figyelem, kelle­mes, vagy kellemetlen érzetté lesz, amiért a kellemes szagol illatnak, a kellemetlent pedig bűznek mond­juk. ..

Next

/
Thumbnails
Contents