Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

VI. Könyv - I. „Én" kapcsolódik az Úrba — értékeivel.

235 nak arról, hogy a primitív pogányok mind hiszik a nagy Lényt-fényt; tisztelik és félnek tőle. 2. Van emberi szellem. Minden primitiv pogány őstörzsben meg van az általános hit és érzés, hogy az emberi testen belül van szellemi-erő, amely gondolkozni, cselekedni, inteni, beszélni képes... A halálban ez az emberi szellem-erő kiszáll a testből a szemen-fülön-szájon-ujjon keresztül a nekiszánt helyre vándorol . . . Minden primitiv törzsnél megvannak a halál utáni szertartások, amelylyel segítségére sietnek az élők a megholtaknak. 3. A megholtak szellemei a Nagy Szellemmel egyesülnek. Különösen ezt tartják a primitívek a nemesebb életű szellemekről. Ha ezek a tisztább és nagyobb Szellemmel egyesülnek, akkor a földönmaradottaknak segítségére lehetnek; tehát hogy lehessenek is, különös tiszteletben tartják őket: imát, ajándékot és áldozatot mutatnak be tiszteletükreemlékezetükre. Az ima és áldozatok bemutatását kezdetben a családfő, azután pedig e tisztségre kiszemelt megválasztott papok eszközölték. 4. A végső sors az egyén cselekedetétől függ. Mgr. A. Le Roy, aki húsz esztendőt töltött Afrika belsejében a teljesen primitívek között, azokkal állandóan érintkezett, róluk ezeket mondja: «Különbséget tesznek a látható és láthatatlan világról; függésüket érzik a világ fölötti szellemtől; ez Teremtő, aki kimérte az anyag határát és az emberi életet; őrzője a teremtett rendnek; az emberi szellem más mint a test; az emberi szellem különbséget tesz a jó és a rossz között; a világ feletti Szellem a jónak örül és bünteti a rosszat; a nagy