Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

V. Könyv - V. Misztikái lélektan (Psycliologia mistica).

229 nem másokon-másokban van, t. i. isteni és emberi szeretetben. A szeretet pedig kisugárzó, kiáradó meleg-hullámzást, tehát relációt, viszonyt, kapcsolódást jelent. — A vallásélet lényegét tehát: a relációban. a kapcsolódásban, a viszonyosságban kell látniok-érezniök a Mária nővéreknek... És mi képezi lényegét a vallási kapcsolatoknak ? Ha tisztába jöttünk azzal, hogy mi a vallásélet lényege, t. i. a határoló személyek közötti életfolyam, akkor utána tisztán meg kell állapítanunk azt is, hogy a vallásélet viszonyát (életfolyamát) milyen összetevő elemek alkotják. Mert nemcsak a záró-alapok közötti vallás-kapcsolatoknak fönnállását kell tudnunk, de azt is, hogy miből tevődhetnek és a valóságban tevődnek is a vallási viszonyok. Nem minden vallás, amit egyesek annak tartanak. libben eligazít a reális lényeges — elemeket nyújtó — definitió, amely szerint: a vallás az élet összes igazságainak és kötelességeinek folyamata (kötege), amelylyel a teremtő Istenbe törekszünk. Ezek alapján a valláséleti kapcsolatnak elemei: a természetes-rendi értelmi-akarati-érzelmi-erkölcsieszményi-emlékezeti élet; továbbá a természetfelettrendi szentkegyelmes-szentajándékos-szentkarizmás élet: végre a természet-rendi és természetfelettrendi életnek az istenszeretetben való élettani leegyszerűsítése. Tehát legrövidebben azt lehet és azt kell mondani, hogy a vallásélet kapcsolata: az is len szeretet; elemei pedig az istenszeretetnek összetevői. Most ennél a pontnál rámutathatunk arra, amivel kezdtük az I. könyvet (I. Kt. 17-23), t. i.