Fr. Olsay Oswald O. F. M.: Morális istenszolgai érzület (Ludány 1937)

V. Könyv - I. Tapasztalati lélektan (Psyehologia naturalis).

18 volt, aki az Y.-ik században élt Krisztus előtt Görögországban. A második ismeretkeltés, melynek világosságot kell gyújtani a bensőben, az énvilágban áll meg, ahol állandó hangolódások, hangulatok, érzésszerelések vannak, melyeket, pláne ha mélyebb-magasabb hullámúak, mindenki észrevesz önmagában. Létezésükről tudatosítják az ént, aki nyomukban vagy örül, vagy szomorkodik... Az érzelmek azonban önmagukban vakok. Szemeik az eszmék. Ezek kigyulladnak és a jövő felé vetítik a fényt és magukkal rántják az egész embert, ha nincsen óvatos anyjaatyja, testvére-tanítója... Itt kell rögtön belekapcsolni az örök Igét, aki eszméivei-eszményeivel túlragyogja az emberi eszméket s fényével az örökhaza felé varázsolja a halandó vándort... Ennek az ismeretkeltésnek első nagyja Plato volt; tanítványa Aristotelesnek... Az öntudatban és az éntudatban mint kivilágított termekben élnek a művészek és a szentek. .. Assziszi Szent Ferenc belülről kifelé nézte a külvilágot. — A Máriáknak is, lévén Ferenc Patriarchának leányai, a személyes én-nek öntudatában és éntudatában van meleg-puha-fehér fészkük!... Különben is mi a különbség a tudat, az öntudat és az éntudat között? ... It— Belül vagyunk, belül élünk és belül érzünk. — Érezzük eszes természetünknek önállóságát és független voltát. Székünk és trónunk a személves én. Érezzük, hogy tőlünk függ: merre és hová engedélyezzük a figyelmet, öntudatos akaratunk nélkül semminek sem szabad megmozdulnia belső helyéről — rendes körülmények között. A lélek hat birodal-