Milánói Jakab O. F. M.: A szeretet zsarátnoka (Budapest, 1941)

X. Lángoljunk Isten ügyéért!

X. Lángoljunk Isten ügyéért! Vedd eszedbe ember, hogy mit tett érted Istened! A saját képére alkotott, a teremtés koronájává tett, felvette természetedet és megváltott bűneidtől. Azonkívül nemcsak a jelen életben táplál szent testével, hanem az örök boldogságban is magát ígéri jutalmul; továbbá fenntart és kegyelmet ád. Mindezt a maga dicsőségére! Ha ezt megfontolnád, bizonyára megfeledkeznél magadról s akadálytalanul csak feléje törtetnél és dicsőségéért epednél. Vigasztalás vagy üldöztetés, jogtalanság vagy megtiszteltetés semmivé törpülne előtted, és mindenben csak a Teremtő dicséretét és magasztalását keresnéd. Ha az Isten dicsőségéről és lelked üdvösségéről van szó, ne törődj a nehézségekkel, hanem láss hozzá lángoló lélekkel és várd ki a sikert. Ha igazán szeretnéd Teremtődet, semmit sem tartanál érte terhesnek és nehéznek, hanem mindent könnyűnek, szeretetreméltónak, élvezetesnek és édesnek. Mindent szívesen megtennél érte, és még akkor is azt hinnéd, hogy semmit sem tettél, vagy éppen vétettél. Ebből kifolyólag gyűlöletessé és tűrhetetlenné válnál önmagad előtt, és minden erődből törekednél ezután még többet, vagy legalább tökéletesebben dolgozni. Méltatlan