Milánói Jakab O. F. M.: A szeretet zsarátnoka (Budapest, 1941)

IX. Hányféleképpen ittasul meg a lélek elragadtatás előtt?

IX. Hányféleképpen ittasul meg a lélek el­ragadtatás előtt? Mivel a föntebbiekben arról volt szó, hogy az ember isteni hatásra megittasulhat, most, hogy lelked még magasabbra szárnyal­jon, meg akarom veled ismertetni e részeg­ségnek fajait. Értsd meg tehát, hogy a szem­lélődő ember, noha sok egyéb lelki vigaszta­lásban is részesül, a keveseknek osztályrészül jutó álom és elragadtatás előtt mégis csak kétféle mámort tapasztalhat. Az első ismertető jele: túláradó szívbéli öröm és heves lelki újjongás. Ez utóbbi sok sírás, Krisztus szenvedéseinek részvéttől át­hatott átélése, vagy az Isten iránt való szere­tet forró lángolása következtében mintegy új isteni besugárzásként árad a lélekbe. A szí­vet betöltő vidámság oly bőséges, hogy még a testre is kiárad és azzal is érezteti Isten ke­gyességét. Az ember szerfölött nagy jókedvé­ben, mint valami részeg, futkos nyughatatla­nul és Alkotója iránt való nagy szeretetében minden teremtményt átölel. Elhiheted, hogy ilyenkor a földiekkel mitse gondol, s mindent hiábavalóságnak tekint. A szemlélődés nyugalmában az Istennel való bensőséges érintkezés révén létrejött mámor nagy édessége a szívből még a ta-

Next

/
Thumbnails
Contents