Milánói Jakab O. F. M.: A szeretet zsarátnoka (Budapest, 1941)

VII. Gondolataink helyes irányítása

VII. Gondolataink helyes irányítása. Ha helyes irányba akarod terelni gondo­lataidat, gondolj mindig Istenre és az Ő je­lenlétére. Lebegjen lelki szemed előtt állan­dóan a Megfeszített képe, Ö Isten létére kín­halált halt érted. Végül gondolj gyakran és illő tisztelettel a szomorúak vigasztalójára, az Isten szent Anyjára is. Ha így cselekszel, Isten tölti be szívedet és jelenlétének tudata magadba térít, mert egyrészt az Ő csodálatos nagyságát, másrészt pedig a te nyomorúságodat juttatja eszedbe. Nem győzöl majd csodálkozni azon, miként tűrhet meg színe előtt ilyen aljas teremt­ményt. Hálatelt szívvel mondj tehát köszö­netet Istennek ezért és minden egyéb aján­dékáért, s közben folyton nagyobbakra vágy­va ébren őrizd a meglevő kincseidet. Ha pe­dig gyarlóságból vagy valami külső elfoglalt­ság folytán elkalandoznál Istentől, azonnal helyezkedj újra jelenlétébe. Ha így cselek­szel, meglátod, milyen hamar sikert aratsz. Bármint álljon mások ügye, ami téged illet, légy meggyőződve, hogy semmi, a bű­nösök utolsója vagy, akinek nem lehet más feladata, mint hogy bocsánatért esedezzen Istenhez a maga és mások bűneiért. Ebben a pontban következőképen irányítsd gondolko-

Next

/
Thumbnails
Contents