P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

Függelék

A rendbe való beöltözés szent szertartásai.* A miséző pap az utolsó evangélium után az abakusnál leteszi a miseruhát, manipulust és fölveszi a palástot, fölmegy az evangélium oldalra és leül a számára odahelyezett székre. Most a jelöltekhez fordulva e kérdést intézi hozzájuk : Kedves fiaim (fiam), mi a ti kivánságtok (a te kívánságod) ? A jelöltek együtt felelik : Tisztelendő atyám, kérlek téged az Isten, a boldogságos Szűz Mária, szent Ferenc Atyánk és minden szentek szeretetére, hogy engem a szeráfi rend ruhájába öltöztetni méltóztassál, hogy bűnbánatot tartsak, életemet megjobbítsam, és Istennek halálomig hűségesen szolgáljak. A kérés elhangzása után a pap Deo grátias-t (Hála Istennek) felel és rövid beszédet intéz a beöltözendőkhöz. Azután fölkel, az oltár közepére megy és a következő imákat mondja : Az Úr veletek. Felelik : Es a te lelkeddel. Könyörögjünk : Isten, kegyesség Atyja, ki szigorúságodnak keménységét mérsékelve megengedted, hogy a fiú ne hordozza atyja gonoszságát és ki csodálatos intézkedéssel a rosszakat is jóra használva, jóságodnak kegyelmét gyakran azok által műveled : kérjük kegyelmességedet, hogy ezen szolgáidnak (szolgádnak) ne álljon útjába, hogy a szerzetesi öltönyt fölvegyék (fölvegye) általunk, kik ily nagy dologra méltatlanok vagyunk, hanem a szolgálatot, melyet mi külsőleg teljesítünk, Te belsőleg a Szentlélek ajándéka által vidd véghez. A mi Urunk Jézus Krisztus Fiad által, Ki veled él és *) P. Feisz Angelusz fordítása.