P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

d) A ferences testvér

hez tartozó résznek a látogatására ment. Szécsénybe hivta a lelkészeket. Nagy Nógrádban 5 plébános és 4 licenciátus találtatott. Szécsényben és vidékén szent Ferenc zárdájának tagjai teljesítették buzgón a lelkészi teendőket. Népes községek, mint Balassagyarmat, Patak nem bírtak lelkésszel".

1) Azonban 1662-ben másodszor ütött rajtuk a török és bitorolta a kolostort 1683-ig. A második megszállás az elsőnél is borzalmasabb volt. Már az ostrom alatt is sokat szenvedett a templom és kolostor. A jelenlegi oratóriumban a basa lakott, ki a fürdővé átalakított sekrestyébe csiga-lépcsőt vezetett. A szentélyből török mecset lett ; a templom hajóját pedig istállónak használták. A testvérek Gyöngyösre menekültek, innen jártak vissza a népet vigasztalni. Karácsonyi adatai szerint a ferencesek Gyöngyösről 300 heves és nógrádmegyei község lelkiszükségletét látták el.

2) í 683-ban szabadult fel Szécsény a törökiga alól, ha ugyan felszabadulásnak lehet nevezni. Utcai harcok közben menekült a török, de előbb felgyújtotta a még épen maradt házakat. Szécsényből nem maradt vissza egyébb néhány összedőlt üszkös falnál. Evekig egy lélek sem járt erre. Az 1688-iki szakolcai rendi káptalanon vetették fel először a szécsényi ko*) Pázmány Péter és kora III. 139. 2) Karácsonyi János : Szent Ferenc rendjének története Magyarországon. I. 527.