P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

d) A ferences testvér

gótikus sekrestye és oratorium ebből az első zárdából maradt fenn; a XIV. század jellegzetes építkezés-módja a legdöntőbb bizonyíték. Mennyi dicső, de mennyi gyászos napot, évet és évszázadot láttak azóta e falak ! Mennyi öröm és bánat-könny hullott e boltívek alatt VI évszázadon keresztül ! Áldásos működés, csendes fejlődés után 1544-ben török kézre került Szécsény. Úgy látszik, hogy egyideig folytathatták a páterek lelkipásztori teendőiket. Fraknói irja: „Nagyobb haszonnal működtek a ferenciek. Szegedi, gyöngyösi és szécsényi zárdáikból a török hódoltságban lakó katholikusok lelki szükségleteiről gondoskodtak, mert a török más papot nem tűrt meg."

1) Később mégis elűzték a testvéreket. A zárdát a törökök foglalták le. A toronyból a harang éltető hangja helyett, a dervis kürtje hasított bele az Ipoly-völgybe. 1594-ben fölszabadult Szécsény, de több évig protestánsok foglalták le a kolostort s templomot. Azután újra a testvérek lakják fél évszázadig. Emberfeletti munkával kiheverték lassankint a szörnyű csapást, s lettek a vidék megmentői. Hogy minő szomorú világ járta s egyúttal mit jelentett ezen mostoha időben a szécsényi kolostor, következtethetünk Fraknói következő szavaiból: „1624-ben Apáthy kanonok és főesperes az esztergomi egyházmegyé0 Fraknói : Pázmány Péter és kora II. 398.