P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

d) A ferences testvér

Ki ne ismerné a csendesen ájtatos folyosókat és az elmosódott olajfestményeket, melyekről szent ősök néznek alá, kik egykor szintén e falak közt imádkoztak, reméltek! A zárdák minden zegzuga régi hagyományokról regél; minden bútordarab, faragvány, régmúlt idő itt felejtett emléke. E szent helyen önkénytelenül is imára hangolódik az ember lelke. Ha létezik egyáltalán szellemi légkör, melyben a lélek ösztönzés nélkül, szabadon talál rá az isteni Mesterre és szent Ferencre, úgy az bizonyára fellelhető a szent emlékekben oly gazdag, ősi, franciskánus zárdákban. Ép ezért sohasem becsülhető elegendőkép a zárdák nevelő hatása.

1") Hogy némi fogalmat szerezz a zárdák történetéről és megértsd az ősi falak beszédjét, röviden elmondjuk a szécsényi zárda történetét. Tartományunkban a szegedi, gyöngyösi s más zárdák története ugyan gazdagabb eseményekben, mégis a szécsényi ház múltját tesszük szóvá, mert ennek írott történelmi könyvei épp előttünk fekszenek. Az Ipoly völgyből kiemelkedő fensíknak szélén épült. A völgyet körülvevő hegyláncok minden oldalról festői háttérrel látják el, amit a zárda mindenképen nagy-nevü (P. Nagy András) történetirója már 1770-ben kiemelt. Az első zárdát Széchenyi Tamás, erdélyi vajda építette 1332-ben. A jelenleg is fönnálló *) P. Meyer-P.Unyi Bernardin: Ferences testvér.49 — 50.