P. Kőnig Kelemen: Alverna felé 2. kötet A szerzetes (Vác 1928)

c) A szerény és illemtudó szerzetes

ne tűrj pókhálót. Az ablakokat időközönkint tisztítsd meg kivül-belül. A falak nem porfogók, söpörd le azokat is. A kolostor minden egyes helye tisztán és rendben tartandó. Legyen hű tükre a benne lakók lelki rendezettségének. — Előkelő látogatója volt S. Gábriel missiós háznak (Mödling, Bécs mellett). Az abban talált rend és tisztaság fölötte nagy hatást gyakorolt rája. Arra a következtetésre jutott, hogy mennyire szép és tökéletes lehet e szerzetesek lelke, ha már a külső tisztaságra is ily nagy gondot fordítanak. 139, Megjelenésed. Megjelenésed, miként már említettük legyen szerény, tiszteletet parancsoló. Egyáltalán nincs itt szó külső bókolásról. Viselkedésed legyen csupán a belső embernek, az erényes szerzetesnek Őszinte, természetes kifejezője. Amin más épül az jó és helyes, ami mást sért az „mérgezett nyil" (Jeremiás 9. 8.) Néhány részlet-kérdésre külön felhivjuk figyelmedet. Fejedet ne tartsd mereven, mintha felpeckelték volna. Ne lógasd le ló-módra. „Modestia non est tristis, sed sancta: a szerénység nem szomorú, lehangoló, hanem szent" — mondja szent Leó. (IV In quadrag.) — Szemedet ne hunyd be, de még kevésbbé hordozd kíváncsian körül. Ismeretes szent Bernát raon-